Almád

Eredeti neve, Jabolnok almafás területet jelöl. A 19. század végi helységnévrendezés során ezt az elnevezést magyarra lefordítva állapították meg az Almád elnevezést a falu számára.

Almád nevét a középkorban Jablonok néven említették az oklevelek, mely ekkor Krassó vármegyéhez tartozott. 1390-ben Ér-Somlyó vár tartozékai között sorolták fel. Ez évben Zsigmond király a várat tartozékaival együtt Perényi Miklósnak adta.

Ilyenek látjuk a Verseci-hegyet

Ilyenek látjuk a Verseci-hegyet (Fotó: gga, Panoramio)

A török hódoltság után, az 1717-es összeírásban Jaboca néven említették, mint 10 házból álló helységet. Az 1723-1725. évi Mercy-féle térképen is a lakott helyek között szerepelt. 1761-ben nagyrészt szerbek és románok lakták, majd 1776-ban németek is költöztek a helységbe.

1837-ben Almádot Nemeshegyi József és Ignácz vásárolta meg a kincstártól és 1889-ig voltak itt birtokosok, később Singer Adolf és Eleonóra lett a helység legnagyobb birtokosa.

Almádi templom

Almádi templom (Fotó: Zolja, Panoramio)

1910-ben 1269 lakosából 13 magyar, 887 román, 360 szerb volt. Ebből 14 római katolikus, 1251 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseczi járásához tartozott.


Almád térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.