Bács

A bácsi vár

A bácsi vár

Bács személynévi eredetű elnevezése vélhetően arról a személyről kapta a nevét, aki a Szent István által megszervezett vármegye irányítója volt. Nemcsak a település, hanem Bácska elnevezése is az ő nevéből eredeztethető. Bács a magyar középkorban érseki székhellyel és jelentős gabonapiaccal rendelkező központ. A XI. század végén Nándorfehérvár bizánci befolyása miatt a magyarok Bácsra helyezték a görög püspökséget, így a XII. században az egyházi tevékenységeket még görög papok látták el, de a XIII. században már latin szertartásokat tartanak. Itt hozták létre a Délvidék első kórházát 1234-től, a ciszterci rend gondozásában. Bács, mint sok más település 1241-ben tatárdúlás következtében elszegényedett, de a középkor végére ismét régi pompájában tündöklött.

Váradi Péter (1450-1501) kalocsai érsek, humanista tudós, kancellár itt hunyt el, ő volt Mátyás király egyik bizalmasa.

II. Ulászló emelte Bácsot városi rangra 1494-ben, de 1526-ban a török e várost sem kímélte, felgyújtotta és kizsákmányolta a települést, a várat is elfoglalta. 1686-ban került vissza magyar kézre, a Tuzla környéki sokác betelepülők voltak az első lakosok a törökök után. Miután Bács 1719-ben megkapta a mezővárosi rangot 1920-ig földesura a kalocsai érsek volt.

Híres szülöttei között meg kell említeni a mérnök, feltaláló, erőmű építő Déri Miksa (1854-1938) nevét, aki az elektrotechnika magyar úttörője és a transzformátor egyik megalkotója.

Bács látnivalói

Bácsi vár

Bács hosszú évszázadokon át a Délvidék egyik legjelentősebb központja volt. A körötte épült vár keletkezéséről kevés megbízható adatot találhatunk. A XI. és a XII. századi Magyar Királyság e részén, azaz a Duna–Tisza között nem is volt szükség katonai erődítményre, az akkori stabil belpolitika miatt. A kutatási adatok szerint udvarház létezett itt, ahol katonai erő is állomásozott. Egy fennmaradt oklevél szerint 1158-ban II. Géza király Bácson töltötte a húsvéti ünnepeket. A XIII. és XIV. századból sajnos nincsenek hiteles adatok az erődítménnyel kapcsolatban.

A romjaiban ma is meglévő lovagvárat valószínű, hogy a XIV. században, az Anjou királyok uralkodása idején emelték, a már említett udvarház köré. A védeni is képes várat minden bizonnyal I. Károly (Károly Róbert) idején kezdték el építeni, de befejezésére fia, Nagy Lajos uralkodása idején került sor.

A vár francia mintára készült, köztudott, hogy az Anjou királyok többször is alkalmaztak francia földről származó mestereket Magyarországon. A központi épület egy többszintes lakótorony, ahol a mindenkori várparancsnok lakott. A tornyot és épületeit vörös téglából készült várfal övezte, melyhez nyolc bástya tartozott. A falat háromszoros sáncrendszer övezte, ezeket őrtornyokkal és ágyúállásokkal is megerősítették. A korabeli adatok alapján a külső területén mintegy ötezer fős hadsereg állomásozott, míg a belső terület védelmét több mint ötszáz katona biztosította. A vár területén két templom is épült, egy kisebb és egy nagyobb.

A XV. század végén vált Bács délvidéki reneszánsz központtá. A török veszélyt reálisan felmérve Váradi Péter püspök elkezdte a lovagvár védőrendszerének felújítását, egyebek mellett oly módon, hogy az erődítmény sáncrendszerébe bevezettette a Duna vizét. 1494-ben három hónapig vendégeskedett itt II. Ulászló király.

A Dózsa-féle parasztlázadás döntően befolyásolta a Délvidék és így e vár sorsát is. Habár az erődítményt sikeresen megvédték a lázadóktól, de ezentúl nem tudta megtartani védő funkcióját. Tomori Pál érsek volt az utolsó várúr, aki a török elől menekülve megnyitotta a kaput Szulejmán szultán előtt, aki már 1526 őszén birtokba vette seregével a várat. Ezután másfél évszázadig kisszámú török erő fennhatósága alatt tartotta, majd a keresztes hadak 1685-ben birtokba vették. Nem sokkal később megpecsételődött a vár sorsa: a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején az osztrák seregek 1705-ben felrobbantották.

Tartományi Műemlékvédelmi Intézet néhány évvel ezelőtt restaurálta a lakótornyot, de a további feltárásra és kutatásra még várnunk kell.

Ferences templom

A Ferences templom

A Ferences templom

Bács főutcáján találjuk a román stílusú szentéllyel és toronnyal rendelkező Ferences templomot. A Ferences templom Bács egyik ikonikus építménye, noha Bács említésekor mindenkinek a vár jut először eszébe. Bácska egyik legrégebbi templomáról van szó, amely falán viseli az évszázadok magasztos emlékét. A templomot 1169-ben építette egy templomos lovagrend Szűz Mária tiszteletére. A lovagrend feloszlása után vették birtokba a ferences rendi szerzetesek. Oly sok más délvidéki épülethez és településhez hasonlóan a tatárjárás ezt az épületet sem kímélte, a boltozat súlyosan megkárosodott, amit 1370-ben gótikus stílusban újították fel. A török korban a templomból mecset, a toronyból minaret lett. A török hódoltság után a településre érkező sokácok a csodatevő Gradovári Szűzanya képét hozták magukkal a templomba. A XVIII. században barokk stílusban bővítették a templomot, kórust készítettek, valamint kriptákat ástak a templomhajó alá. Gazdag könyvtárral és kincstárral rendelkező templom ünnepét augusztus 15-én tartják.


Bács térképe

loading map - please wait...

BÁCS: 45.392061, 19.230788
Ferences templom: 45.390434, 19.232719
Bácsi vár: 45.393086, 19.221604
marker icon
BÁCS
Bács (szerbül Bač, németül Batsch)
marker icon
Ferences templom
marker icon
Bácsi vár