Bácsgyulafalva

Bácsgyulafalva település nevét gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter ihlette. A falu ezt a nevet viselte, míg a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság fennhatósága alá nem került. Ezután a Telecska nevet kapta, ám 1990-től ismét Bácsgyulafalva a hivatalos neve.

Telecska

A templom felújítás alatt (Fotó: beseadrian, Panoramio)

Bácsgyulafalva első lakói az Temesközből érkező magyar katolikus telepesek voltak, akik az őket sújtó árvizek miatt voltak kénytelenek elhagyni otthonukat. Legtöbbjük a dohánytermesztés ismerője és művelője volt, így ez nagyban meghatározta a falu gazdasági fejlődésének irányát. Már a település első évének végére 500 család lakta a Pusztakula nevű pusztát, melyet 1884-ben gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszterről Gyulafalvának neveztek el.

Ekkor minden telepes család 8 hold szántót és házhelyet kapott. Az új lakosság az első években igen szerény körülmények között élt. Kukoricaszárból és földből tákolt zugokban húzták meg magukat, télen pedig visszatértek eredeti lakhelyeikre rokonaikhoz. Tavasszal újra benépesült a falu és megkezdődhetett a település tervezett kiépítése. Ma is szembeötlő, Bácsgyulafalva utcái mennyire egyenesek és derékszögben érintik egymást.

Az 1880-az évek végén németek is érkeztek a faluba, őket pedig cigányok követték. Ekkor már Bácsgyulafalva összlakossága meghaladta a 2500 főt.

A dohánymúzeum

Bácsgyulafalva az egyetlen település a Délvidéken, ahol dohánymúzeum működik. Betérve megismerhetjük a falu első telepeseinek munkáját, szerszámait és termékeit. Megtudhatjuk azt is, hogy dohányból nem csak cigarettát és szivart készítettek, hanem többek között tetvek elleni szert, parfümöt és bőrbarnító készítményt is. És ha már érdeklődünk a dohánytermékek iránt, be is szerezhetünk magunknak egy jóféle szivart. Vagy kettőt.


Bácsgyulafalva térképe

loading map - please wait...

BÁCSGYULAFALVA: 45.800000, 19.383333
marker icon
BÁCSGYULAFALVA
Bácsgyulafalva (szerbül Telečka)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.