Bácskeresztúr

Első írásos említése 1410-ben Kerezthwr néven történt. Pesty Frigyes helynévtárában Nagykeresztúrként szerepel. Az itt olvasható eredetmagyarázat szerint a lakosság magyarokként menekültek el a törökök elől, majd elszlávosodtak, de emlékezetükben maradt a Bács közeli, kereszt alakú két utcából álló falu képe, és ezt keresték visszatértükkor.

Bácskeresztúr

Bácskeresztúr (Fotó: Zoltán Sárdi A., Panoramio)

A községben történt ásatások egy őstelep nyomait tárták fel. Első írásos említése 1410-ben Kerezthwr néven történt, amikor a Szilágyiakkal rokon Kereszturiak birtokában volt meglehet nem pont a mai helyén. Ugyanezen a néven 1452-ben és 1492-ben is említik. 1495-ben említenek egy possessio Kereztúr-t a Mosztonga körül, Chomafalva és Doroszló mellett. 1540-ben Keresztúr Corvin Jánosé. Egy 1517. évi okmány is e helységek társaságában említi Keresztúrt Bács vármegyében, majd az 1522. évi bácsvármegyei dézsmalajstromban is szerepel. Az 1590. évi török defterben felemlített Gorni (Felső) Keresztúr 21 adózó házzal valószínűleg a Kula alatti; Alsókeresztúr pedig hihetőleg a Cséb melletti Keresztúr volt. A török hódoltság alatt elpusztult.

1745/46-ban 80 ruszin család telepedett le, akik főleg Kassa, Ungvár és Miskolc vidékéről érkeztek. Cothmann kamarai biztos 1763-ban Keresztúrt nemrég telepített falunak mondja, lakosai nagyrészben görök katolikus ruszinok, akik Kisbresztovácz pusztának 3/4 részét és a régi Meggyes pusztát is haszonbérben bírják a kamarától. Az első iskola 1753-ban kezdte meg működését. Első temploma 1753-ban, a ma is álló 1784-ben épült. Bácskeresztúr pecsétje a szokásos gazdasági jelvényekkel az 1763. évből való.

Búza

Búza és kereszt (Fotó: Marjana, Panoramio)

1911/13-ban megépült a mai iskola épülete, melyet Györgyi Dénes tervezett.
Az általános iskola

2003. november 3-án a székesegyházzá nyilvánított bácskeresztúri Szent Miklós-templomban vasárnap 10 órai kezdettel ünnepélyes püspöki szentmise keretében kihirdették az új Apostoli Kormányzóság megalapítását a Szerbia–Montenegróban élő görög katolikusok számára. Apostoli kormányzóként iktatták be az eddigi Munkácsi Görög Katolikus Püspökségen szolgáló Dzsudzsár György (Дюра Георгий Джуджар) segédpüspököt, akinek székhelye az ukrajnai Ungváron volt.

A település mellet található a Szűz Mária búcsújáró hely. 1817-ben egyszer, 1822-ben ismételten megjelent a Boldogságos Szűz egy kútnál. 1824-ben a kútágasra Mária-szobrot helyeztek, melyet a környékbeliek búcsújárással kezdtek tisztelni. 1860-ban a Szeplőtelen fogantatás tiszteletére kápolnát építettek. A kegykápolnában, található az olajjal könnyező Istenanya ikonja, továbbá rengetek olajnyomatos szentkép díszíti, amely a hívek fogadalmi ajándéka. Itt látható, a Krisztus sírbatételét, siratását ábrázoló olajfestményt is.

Bácskeresztúr térképe

loading map - please wait...

BÁCSKERESZTÚR: 45.566512, 19.420166
marker icon
BÁCSKERESZTÚR
Bácskeresztúr (szerbül: Ruski Krstur, ruszinul Руски Керестур)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzoi jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.