Bánátnagyfalu

Szenthubert, Szentborbála és Károlyliget település Mária Terézia királynő rendeletére 1770-1771-ben települt. A telepítést Neumann temesvári igazgatósági tanácsos végezte Lotaringiából származó francia, és délnyugat Németországból származó sváb telepesekkel.

Kék Lagúna

Kék Lagúna (Fotó: tomaja, Panoramio)

A falvak a 18. század során többször is gazdát cseréltek és idővel a francia telepesek is beleolvadtak a német lakosságba. A II. világháború után a sváb lakosság Németországba menekült, helyükbe szerb családok költöztek Boszniából. A három német falu 1948-ban egyesült (Banatsko) Veliko Selo (Bánátnagyfalu) néven.

Medence

Medence (Fotó: nemanjacopic, Panoramio)

Szenthubert

Szenthubert (Sankt Hubert) falut Neumann temesvári igazgatósági tanácsos 1771-ben telepítette be francia és német telepesekkel. A franciák Lotaringiából a metzi, besançoni, párizsi és luxemburgi egyházmegyékből, a németek, pedig Mainz, Trier, Nassau, Würzburg, Ingolstadt városokból és a környező falvakból érkeztek. Az új telepeseknek 1770-ben plébániájuk, 1771-ben pedig már iskolájuk is épült.

1781. után Szenthubertet a gróf Ferraris család vásárolta meg, majd a gróf Zichy-Ferraris család birtoka lett, 1838-ban pedig gróf Zichy-Ferraris Ferencz lett a földesura. A falu római katolikus temploma 1806-ban épült.

A település határában feküdt egykor Hollósvár, melyet egy 1429-ből való oklevél is említett. 1910-ben 1497 lakosából 80 magyar, 1351 német, 37 román volt. Ebből 1439 római katolikus, 39 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Szentborbála

Szentborbála (Seultour) helyén a török hódoltság előtt Seultourn állt. A hódoltság alatt elpusztult régi falu helyére, melyből csak egy csonka torony maradt meg 1770-1771-ben Neumann temesvári igazgatósági tanácsos felügyelete alatt épült fel az új falu, melyet azután a Lotaringiából származó első francia telepesei Seultourn-nak neveztek el. A temesvári igazgatóság az első települőknek 64 házat és mellé iskolát is építtetett. Később a francia telepesekhez rajnamelléki németek csatlakoztak, eleinte külön, a Deutsch-Gasse-nak nevezett utcában telepedtek le. Később a francia telepesek beolvadtak a német lakosságba.

1910-ben 961 lakosából 13 magyar, 925 német, 23 román volt. Ebből 938 római katolikus, 23 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Károlyliget

Károlyliget (Charleville) Mária Terézia királynő rendeletére épült 1770-1771-ben ugyancsak Neumann temesvári igazgatósági tanácsos felügyelete alatt, aki az első letelepülőknek 64 házat építtetett. Elsőként Lotaringiából származó franciák érkeztek, hozzájuk németek is csatlakoztak és eleinte a franciák voltak többségben. A német települők a franciáktól elkülönülve, a Deutsch-Gasse nevű utcában laktak és 1771-ben a temesvári igazgatóság már elemi iskolát is építtetett részükre.

1838-ban Károlyliget birtokosa a gróf Zichy-Ferrary család volt. Károlyliget határában feküdt a középkorban Horogszeg falu is, amely 1429-ben Szilágyi László birtoka volt. A falu a török hódoltság alatt pusztult el, a gróf Mercy-féle térképen is pusztaként van feltüntetve Orosin néven. 1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlők-társasága bérelte. Az 1783-as térképen Mali Orosin néven írták.

1910-ben 757 lakosából 5 magyar, 726 német, 26 román volt. Ebből 731 római katolikus, 26 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Zsombolyai járásához tartozott.

Bánátnagyfalu térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.