Baranda

Baranda és környéke már az ősi időkben lakott hely volt, amit a település közelében fekvő téglaverő telepen gyakran talált edénytöredékek és emberi csontok is igazolnak.

Nevét 1340-ben említette először oklevél Berend néven. A település ekkor Keve vármegyéhez tartozott.

A 11. század második felében az úzokkal és kunokkal a dél-orosz sztyeppén feltűnő és kijevi Oroszországban is határvédőként telepített berend nép települése. 1340-ben királyi ember nevében tűnik fel neve, aki a káptalan által Bencenc faluban beiktat.

Pesty Frigyes leírásában a település nevében a Keve vármegyéhez tartozó Berend helységet sejtette, ahonnan a Berendi Bak család származott. A Bak család tagjai közül Berendi Bak János 1451-ben, Hunyadi János megbízottja volt Szendrőn, Gáspár pedig 1460-ban Jajce ostrománál tüntette ki magát.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben, a lakatlan helyek között volt feltüntetve. 1768-ban a németbánsági Határőrvidék szervezésekor a határőrök vették birtokukba. 1775-1778-ban a kikindai kerületből több szerb család költözött ide. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után, Torontál vármegyéhez csatolták.

1910-ben 1911 lakosából 22 magyar, 40 német, 1824 szerb volt. Ebből 42 római katolikus, 19 evangélikus, 1784 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.


Baranda térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.