Belcsényi kolostor

A Tarcal-hegység északi lankáin találjuk a Belcsényi kolostort. Krisztus feltámadásának tiszteletére épült, de a kolostor alapításának időpontjáról nincsenek adatok, azt sem tudjuk, ki alapította a belcsényi út melletti erdősáv és patakocska mentén található kolostort. Az írásos emlékek 1566-67-ben említik először. A XVII. században egy kis templom volt, főpapja Longin, aki Moszkvába utazott, hogy támogatást szerezzen a kolostor felújítására és imakönyvek vásárlására.

A belcsényi pravoszláv kolostor

A belcsényi pravoszláv kolostor (Fotó: bosko macura, Panoramio)

Az épület 1683-95-ig tartó osztrák-török háborúban valószínűleg teljesen tönkrement. 1697-99 között III. Arszenije Csarnojevity engedélyével újjáépítették a Rácsa kolostorból szökött szerzetesek. Ideérkezésük után, 1708-ban felépült egy új fatemplom. A mostani imaház 1732-től 1740-ig készült bizánci-szerb stílusban, gótikus elemekkel. A kivitelezők valószínűleg külföldiek voltak, akik a saját stílusukat és építési szokásaikat alkalmazták az építkezésnél.

A futaki Milivoje Milakovics és fia, Petar 9000 forintot adományoztak, emellett a szerzetesek és a hívők is pénzt gyűjtöttek, ennek köszönhetően 1740-re befejeződött az építkezés. Elkészült egy kápolna is. A  kolostor lakóépületeinek nyugati és déli részét külön felemelték, majd a két épületet 1765-ben összekötötték derékszög alakban. A nyugati szárnyat és kaput a XX. században felújították. Egyes részek  felújítása neogótikus stílusban történt.

1875-ben itt halt meg és itt temették el Jovan Grčić Milenko, ismert írót. A kolostoregyüttest 1893-ban újították fel, 1921-ben és 1987-ben kissé megváltozott arculata, ma templomból, a déli- és nyugati szárnyból-, illetve az északi és nyugati kerítésfalból áll.

A kolostor temploma egyhajós, megnyújtott építmény, amely kelet és nyugat felé húzódik. Az alapját kőből, falait pedig téglából építették, kívül és belül is vakolták. Felfelé ívelő, megtört hajlításai és nyolcszög alakú oszlopai gótikus vonásokat mutatnak, azonban az épület megjelenésében a raskai építészeti stílusra emlékeztet. Később, 1762-ben a nyugati oldalára barokk stílusú nyitott teraszt helyeztek, különböző díszítésekkel. A magas, háromemeletes harangtorony sokáig, 1740-től 1799-ig épült, azonban ezt felújításokkor sem cserélték.

A kolostor ikonjait Janko Halkozovity, Dimitrije Bacsevity és Teodor Kracsun festette. A templomi trónokat Akszentije Markovics készítette és adományozta Andrija Marcikity hozzájárulásával. A nyugati bejárat belső része felett Krisztust ábrázoló kép látható, ami Janko Halkozovity 1777-es munkája. A nagy ünnepeket ábrázoló bibliai képeket a belcsényi mesterek az orosz és a Habsburgok nyomtatványaikból merítették. Több festészeti megoldást a barokk és a reneszánsz nagy festőitől vettek át.

A régi kápolna együtt épült a templommal, amit az új templom felépítése után lebontottak. A parkban a porta közelében a templomtól dél-keletre 1905-ben épült az új kápolna Vladimir Nikolics tervezésében. A régi rézlemezből készült tetőt 1987-ben lecserélték. Ugyanakkor a belcsényi cementgyár támogatásával felújították a többi tetőszerkezetet is. A Belcsényi kolostor azon ritka kolostorok közé tartozik e vidéken, melyet nem romboltak le a második világháború alatt. Ugyanakkor sok ikont, könyvet, kéziratot és egyéb értékes tárgyat elvittek Zágrábba. Ezeknek a tárgyaknak egy részét később visszaadták a pravoszláv egyháznak. A belcsényi kolostor tipikus példája több stílus keveredésének, ami a multikulturális jelenségeket bizonyítja.


térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.