Beodra

Beodra nevét 1331-ben említették az oklevelekben Böldre (Beldre) néven. A 15. században több birtokosa is volt: 1414-1448. között a Berekszói Hagymás családé, 1434-1451 a Beldrei Himfieké, később pedig a Dócziaké volt, akik 1482-ben Böldrén kívül Szentesen és Szeg településen is birtokosok voltak.

Karátsonyi-kastély

Karátsonyi-kastély (Fotó: Bazita Gausss, Panoramio)

1461-ben és 1482-ben már két Böldre helység is létezett, melyek egyike Böldreszeg, a mai Karlova helyén volt. 1572-ben Telegdy Miklós birtoka volt, kitől testvére Mihály és annak leszármazottai örökölték. Beodra a török hódoltság alatt is lakott maradt. 1695-ben Frigyes Ágost szász herceg seregét Peadrán át akarta vezetni a török ellen, de a környező mocsarakon nem tudott átjutni, ezért kénytelen volt más utat választani.

A 18. század elején a település elpusztult, hiányzott az 1717-es összeírásból, és Mercy gróf, katonai kormányzó térképén is a lakatlan helységek között jelölték. Később Aracs, Kerektó és Somogy településekről magyarok és szerbek telepedtek le itt, majd 1740. körül újabb szerb betelepülők érkeztek a faluba.

Karácsonyi-kastély

A Karácsonyi-kastély belülről (Fotó: Zoltan Molnar, Panoramio)

1781-ben Karátsonyi Bogdán vásárolta meg a kincstártól a beodrai uradalmat. 1794-ben, 1796-1805. németek telepedtek le Beodrán. 1805-ben mezőváros lett és évenként három országos vásár tartására is kiváltságot nyert.

1910-ben 4680 lakosából 1691 magyar, 598 német, 2325 szerb volt. Ebből 2240 római katolikus, 2364 görögkeleti ortodox, 53 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.


Beodra térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.