Boldogasszonyfalva

A település neve egykor Boldogasszonyfalva volt, s ezt a nevét szerb fordításban, Goszpodince néven, egészen 1904-ig viselte a község, amikor visszakapta magyar nevét. Nevét 1410-ben említették először Bódogasszonytelke néven, mint a Keresztúri család birtokát.

Pravoszláv templom

Pravoszláv templom (Fotó: Pero Vaslić, Panoramio)

1655-ben Wesselényi Ádámot iktatták be Goszpodince birtokába, majd a török kiűzése után kamarai birtok lett. 1746-ban a volt szabadkai határőröket telepítették ide, majd a tiszai határőrvidék feloszlatása után Goszpodince is az 1751. évi tiszai kerületi szabadalmakban részesült, 1769-ben pedig felvették a sajkások közé.

1770-ben Dalmáciából és Boszniából érkezett siákok (görögkeleti vallású nép) telepedtek itt le. 1849. április 3-án a Perczel Mór vezette magyar sereg itt rohanta le tüzérségi előkészítés után a római sáncok közé befészkelődött szerb felkelőket. 1873-ban megszűnt a csajkás határőri milícia és a község is a vármegyéhez került.

1910-ben 3611 lakosából 3018 szerb, 316 német és 172 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásához tartozott.


Boldogasszonyfalva térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.