Botos

Botos a török hódoltság alatt is lakott hely maradt. Az 1717-es összeíráskor Botosch néven a becskereki kerület községei közé vették fel, 40 lakott házzal.

Temes

Temes (Fotó: bobcha, Panoramio)

A Mercy-féle térképen Bodosch néven szerepelt szintén a lakott helyek között. 1752-ben a lakossága jelentőssen megnőtt a szerb határőrök beköltözése miatt.

1768-1770-ben, a német-szerb Határőrvidék szervezésekor, a Tisza vidékén lakó századokból újabb szerb határőrcsaládok telepedtek le a községben. 1775-1778. között az egész község, 460 családdal, a német-bánsági katonai Határőrvidékhez csatlakozott. 1788. évi hadjárat alatt, amikor II. József hadaival Pancsova ostromára vonult, október 17-én serege a botosi síkon pihent az idő alatt, amíg Tomasevácnál a Temesen hidat vertek.

1872-ben, a Határőrvidék feloszlatásakor Botost is Torontál vármegyéhez csatolták. 1902-ben a határban emléktáblát állítottak fel annak emlékére, hogy Ferencz Ferdinánd trónörökös e vidéken vadászott.

1910-ben 3174 lakosából 59 magyar, 142 német, 2947 szerb volt. Ebből 196 római katolikus, 2955 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Botos térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.