Csála

Területén őskori és római kori leleteket találtak. A feltárt tárgyak között szerepelt egy ólomlemez Mitras napistenhez kötődő motívumokkal (Budapesten őrzik).

1189-ben a 3. keresztes hadjárat idején Vicum S. Georgi néven szerepel itt település. Első írásos említése 1351-ből származik Poss. Chala néven.[2] A török időket szerencsésen átvészelte. A XVII.-XVIII. században a határőrvidék része. 1730-ban Pagus néven szerepel Szerém vármegye térképén. Ekkor 90 háza és 5 papja volt, akiket Karlócára küldtek tanulni, mivel írástudatlanok voltak. Később Csalma sánc néven szerepelt.

Csála

Már-már kisérteties (Fotó: Laćarac, Panoramio)

1756-ban 70 házat tartanak számon. A XVIII. század közepén a Jankovich család birtoka – ebből az időből maradt fenn a falu címere. 1766-ban fölépült Szent György temploma. 1791-ben 73 főt telepítenek be Szerbiából, így 114 házban 658 lakosa volt. Később németek is érkeznek.

1918-ig Szerém vm. Mitrovicai járásához tartozott. A II. világháború végén a szerb csapatok kiűzték a falu lakosságának felét kitevő német lakosságot, helyükre Bajna Luka környéki szerbek érkeztek.


Csála térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.