Dombó

Hol is találjuk Dombót, a Délvidék egyik legérdekesebb állomását? Dombót a drótkerítéssel övezett magaslaton álló középkori gótikus templom és kolostor romos falai teszik különlegessé.

A falak erősen hiányosak, jókora képzelőerő szükséges, hogy elképzeljük, milyen csodálatos lehetett fénykorában, ezer évvel ezelőtt a román stílusú bazilika és az idővel ennek a romjaira épült gótikus templom. Sokat segíthet a csoda elképzelésében a Vajdasági Múzeumban tett látogatás, ahol többek között a törmelék kiásásakor előkerült faragott köveket is láthatjuk.

Dombó

Az ezer éves bazilika romjai (Fotó: Dalibor Milenkovic, Panoramio)

Oklevél 1237-ben említi először Dombót, a IV. Béla alapított bélakúti (péterváradi) apátság javai között. A dokumentum a dombói kolostorról, mint az apátsággal szomszédos birtokot emlegeti. Szent György tiszteletére emeltetett bencés apátság állt itt, de a források a Boldogságos Szűzről elnevezett templomról is szólnak, amiből arra következtethetünk, hogy női bencés kolostor is létezett ezen a helyen.

Az ásatások során a rómaiak korából való épületek alapjai is a felszínre kerültek. A római korban, mikor a háromhajós bazilikát építették, ennek a köveit is felhasználták. Ezeket a római kori köveket viszont a gótikus templom építésénél is igénybe vettél. Így történhetett meg, hogy a faragványok sok évszázada pihennek a falakba zárva, elrejtőzve a kíváncsiskodó szemeink elől. Csak azokat a faragványokat azonosíthatták, melyek faragott oldala kifelé néz, s így látható.

A faragványok varkoccsal ábrázolt fejet, két kos szarvát markoló ember alakját jelenítik meg, melyek talán valamely helybéli emlékvilágának szüleménye. Szentábrázolással nem találkozhatunk. A művész a szalagfonatos motívumok mellett felhasználta az iráni eredetű posztszasszanida palmettás díszítőelemeket is. Az apátság a 13. és 14. században élte fénykorát, apátjai tanult szerzetesek lehettek, kik jártasak voltak a különféle peres ügyekben, s így ezen perek kapcsán maradtak fenn neveik is.

x

Fotó: Pedja Jazak, Panoramio

A dombói vár

1473-ban feljegyezték, hogy a dombói várnagyok Csőregen hatalmaskodtak. Dombó ebben az időben már a szerémi püspökség fennhatósága alá tartozott. Valószínűleg ekkoriban építették át a kolostort várrá, falakkal, támoszlopokkal erősítették meg a külső falakat, s a nyugati oldalon ekkor épülhetett a kis kaputorony. Az ásatások során egy kisebb ágyú is előkerült.

A vár virágzása a török megszállásig tartott. A török vész reményvesztett helyzetében pápai oltalmat kértek, így II. Pál pápa apátot nevezett ki a vár védőjeként, később a szerémségi püspökséghez kapcsolta. Feltételezhetjük, hogy a monostort a XV. században várrá alakították, mert 1473-ban Dombó vára a szerémségi püspök kezében van.

A várrá alakítás során a római kori templom külső falát támpillérekkel erősítették, a tatárjárás után épített gótikus templom a római kori bazilika alapjain áll, sőt a régi épület északi falát le sem bontották. Nagyon vastag falak alkották az épületet, ami rendkívül előnyt szolgált a kolostor várrá alakítása során. Az építési korszakok elkülönülnek az építési anyag tekintetében is. A római kori épület mészhabarcs és téglaőrlemény keveréke, a gótikus templomot a régi templom épületanyagaiból alkották, az erődítésnél polyvást tégla és homokkő volt a fő összetevő. 15 méteres árkot ástak a monostor köré, a nyugati oldalon kaputornyot létesítettek. Az ásatások során Hunyadi János ezüstből készült pecsétnyomójára leltek, elképzelhető, hogy 1446-ban kerülhetett e tárgy a kolostor épületébe, amikor Hunyadi először sikeresen megállította a támadó törököket. 1526-ban foglalták el a törökök Dombó várát.

A török pusztítást elszenvedett, majd az osztrákok által felrobbantott várnak idővel nyoma veszett, benőtte a fű, a vadrózsa, a szeder és a som.


Dombó térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.