Écska

Écska Nagybecskerektől 10 km-re délre, a Béga bal partján, Lukácsfalva, Zsigmondfalva és Óécska közt fekvő település.

Az egykori víztorony

Az egykori víztorony (Fotó: Milan Rapaić, Panoramio)

A település az 1718. évi pozsareváci béke után keletkezett, első említése III. Károly király 1718. szeptember 12-én kelt rendeletében történt, amely a települést a nagybecskereki járásba sorolta. Écskát, és a hozzá tartozó 30 000 holdas birtokot 1781-ben az örmény származású Lázár Lukács jószágkereskedő vásárolta meg 217 000 forintért egy bécsi árverésen. Ezt követően kezdődik a mocsaras, jórészt lakatlan vidék felvirágzása: mindössze néhány évtized alatt az écskai uradalom neves mintagazdaság lett, és 160 esztendőn keresztül marad a Lázár család tulajdonában. A falu első telepesei magyarajkú katolikusok voltak, majd 1793-ban bolgárkertészettel foglalkozó katolikusok érkeztek. Ebben az évben alapították a plénániát is, és a következő évben elkészült a falu vertfalú temploma.

1848. július 15-én itt verte vissza Kiss Ernő ezredes, későbbi aradi vértanú, a Nagybecskerek elfoglalására induló Stratimirović 8000 főnyi szerb seregét. 1910-ben 1680, többségben német lakosa volt, jelentős román és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.

A Harnoncourt-kastély

A kastélyt 1817-ben építette Lázár János. A kastélyt környező területet Lázár Lukács örmény származású kereskedő vásárolta meg az állami kincstártól. A kastély impozáns épülete idővel Bánát egyik jelentős művelődési központjává vált. Számos neves előadóművész mellett a kastély megnyitásakor 1820-ban a kilenc éves Liszt Ferenc is hangversenyt adott. A kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd trónörökös és I. Sándor szerb kormányzó is.

A kastély ma

A kastély ma (Fotó: sekica, Panoramio)

A kastély ma

A kastély ma (Fotó: sekica, Panoramio)

A Keresztelő Szent János római katolikus templom

A néhai écskai templom helyén, amely több falusi épülettel együtt leégett 1836-ban, Lázár földbirtokos 1864-ben újat épített, a mai templomot. Építészeti szempontból tekintve, a templom nagy kiterjedésű egyhajós épület, félköralakú oltár háttérrel és igen magas harangtoronnyal. A templom térbeli helyzete és méreteinek összhangja, kivételes esztétikai élményt nyújt. A templom Kansky építészmérnök tervei alapján készült, az építkezés kivitelezője pedig a becskereki Stevan Đorđević volt. Lázár Zsigmondot, templomépítési vállalkozásáért IX. Piusz pápa a Szent György érdemrenddel tüntette ki.

A Keresztelő Szent János római katolikus templom

Keresztelő Szt. János templom (Fotó: Bojan Vesković, Panoramio)

A görögkeleti (szerb) templom

A templom 1711-ben épült Szent Miklós tiszteletére, és a legöregebb megőrzött művelődéstörténelmi emlékművek egyike ezen a területen. Közvetlenül a szerbek nagy vándorlása utáni időben épült. Megrázó egyszerűsége, sima díszítőelemek nélküli falaival, fával borított dobozelemes mennyezetével óhatatlanul Miloš Crnjanski, a szerb irodalom nagyságának Vándorlások című regénybeli hangulatára utalnak. Jelenleg a templomban egy 1786-ban készült barokk stílusú ikonosztáz áll.

A görögkeleti (román) templom

A templom neoklasszicista stílusban a falu központjában épült fel 1844-1850. között. Az egyhajós templomépületek sorába tartozik, félköralakú oltártérrel a keleti, és magas harangtoronnyal a déli részén.


Écska térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.