Észak-Bácska

Búzatábla

Bácskai táj

Észak-Bácska tárgyalásakor meg kell különböztetnünk a közigazgatási és a természetes földrajzi egységet. Magyarkanizsa, Zenta és Ada községeket úgy csatolták az Észak-Bánsági körzethez, hogy azok területe teljes egészében a Tisza jobb partján, a bácskai oldalon terül el. Ezzen az intézkedéssel a túlnyomó többségben magyarlakta községek Kikinda fennhatósága alá kerültek.

A közigazgatási Észak-Bácska Magyarországgal határos közigazgatási egység. Ezen régiót Szabadka, Topolya és Kishegyes községek alkotják, melyek összesen 1784 km² területen helyezkednek el, mintegy 200 ezer lakossal. Durva becslés alapján a lakosság felét Szabadka városa képezi.

Észak-Bácskában a magyarok relatív többséget képeznek, a lakosság 43%-a vallotta magát magyarnak a 2002-es népszámláláskor. A szerbek aránya 25%-ra tehető. Jelentősebb számú etnikumot jelentenek a zömében Szabadkán élő horvátok és bunyevácok, de a Kishegyes községhez tartozó Szeghegyet nagyrészt montenegróiak lakják, illetve Bajsán szlovák lakosság is jelen van.

A lakosság jelentős része katolikus vallású. Az Észak-Bácskában élő magyarok túlnyomó többsége, a horvátok, illetve bunyevácok pedig szinte kivétel nélkül a katolikusnak egyházhoz tartozónak vallják magukat. Református gyülekezet is található a körzetben, elsősorban a Topolya községhez tartozó Bácskossuthfalván és Pacséron, valamint a Kishegyes községhez tartozó Bácsfeketehegyen. A szerbséget és a montenegróiakat az ortodox egyház tömöríti.