Felsőhegy

Felsőhegy település Zenta közelében fekszik, mintegy 5 kilométerre a várostól. A mai Felsőhegyen a lakosság megélhetését elsősorban a mezőgazdaság biztosítja. A klasszikus földművelés mellett jelentős a konyhakertészeti termelés is.

Felsőhegy kialakulására vonatkozó első hiteles adat 1783-ból származik. Ekkoriban a dombos-völgyes terület gazdag szőlőültetvényeivel hívta fel magára a figyelmet. Egyházi forrásokból tudjuk, hogy a települést a 19. század elején még Szőlőhegy névvel illették. Ekkor már saját kápolnával is rendelkezett, amit Szent Orbán tiszteletére építettek. A lakosság jelentős hányada érkezik ebben az időben Szeged és Dorozsma környékéről.

Felsőhegy

Felsőhegy (Fotó: Nagy-Abonyi Arnold)

Egy 1918-ból fennmaradt jegyzőkönyvi bekezdés így ír:

„Forgáts János kérésére felsö hegyen lévö Kis János 8 ökreivel öszve törötött szöleje betsülésére Biro Gazdag Mihály és Ratz Mátyás lakos rendeltetik. Kik is hivatalossan bejelentvén az öszve törötöt szöllö két akó szin borra a vagy 10 frkra betsültek.”

A 19. század közepére kialakult a mai falu alapvető elhelyezkedése a hosszú főutcával, ami a mai napig a falu gerincét képezi. Ekkor már a Felsőhegy név szerepel a dokumentumokban.

A század végére, illetve a 20. században az I. világháborút követő időkben jelentős iparosodás és gazdasági fejlődés ment végbe. Ekkor több kovács- és bognárműhely dolgozik a faluban, kereskedők és vendéglátók szolgálják ki a lakosság igényét, de szíjgyártó, szabó, cipőkészítő és borbély is tevékenykedik Felsőhegyen.

Felsőhegyre betérve érdemes megtekintenünk a Szent József tiszteletére emelt templomot, melyet 1890-ben szenteltek fel.

 


Felsőhegy térképe

loading map - please wait...

FELSŐHEGY: 45.916667, 20.016667
marker icon
FELSŐHEGY
Felsőhegy (szerbül Gornji Breg)