Hódság

Szerb neve az odzlak török szóból ered, kéményt, kürtőt jelent. Valószínűleg a török korban elpusztult Kéménd falu nevéből származik. A Hódos és az Odžaci névnek is több névváltozata maradt fönn a török defterekben: előbbinek Hodos, Odos, utóbbinak Ucsak, Tatár Ocsak, Ocsak.

Hódság

Hódságot elhagyva… (Fotó: Teča sa Dunava, Panoramio)

Valamikor itt állhatott a régi Kéménd falu, melynek neve még az 1522. évi vármegyei dézsmalajstromban is előfordul, de azután nyoma vész. Azonban valószínűbb az, hogy Hódság az 1332–42 közötti pápai dézsmajegyzékben Szent Mihály templommal Doroszlóval együtt felsorolt Odos vagy Hodos helységnek felel meg.

Hódságot a török defterek említik először a bácsi nahijében, ahol Ucsak falu 1561-ben 7, 1570-ben 3, és 1590-ben 9 adózó házzal szerepel. 1579-ben a török defterek 28 szerb lakossal említik Tatár Ocsak néven. 1610-ben a szegedi nahije része volt.

Ocsak falu a Rákóczi szabadságharc alatt elpusztult, majd 1728–1710 között 100 szerb és sokác telepessel népesült be újra, akiket Mária Terézia később kitelepített innen, mivel nem fizették adójukat.

Pravoszláv templom

Pravoszláv templom (Fotó: Davor Veselinovic, Panoramio)

1732-ben új telepítvényes faluként szerepel. 1734-ben 84 forint hadi és 30 forint vármegyei házi adója van, 1735-ben pedig Ocsak kamarai falu már 500 forintot fizet a vármegyének. Hódságon 1752-ben történt összeírás. 1763-ban Cothmann telepítési biztos azt jelenti, hogy 1756-ban csak valami 20 „hitvány nádkunyhó éktelenkedet” a településen. E helyet német telepnek szánta és a telepítést Redl kamarai adminisztrátorra bízta. 1763-ban örömmel tapasztalta, hogy már mintegy 300 német család lakik itt, akik a Fekete Erdő környékéről érkeztek. az utcák szélesek és rendezettek, a lakosság jólétben él. Hamarosan egy szilárd templom építéséhez is hozzáfogtak, amiben a kamara is segítette őket.
Hódság a 19. században

Az 1768. évi kamarai térkép szerint 240 német család lakott a faluban. 1767-ben Hocsakon 49-en voltak megadóztatva. 1772-ben volt az úrbéri rendezés. Határába tartoztak Nemsace és Szántovácz puszták. 1785-ben a falu kérte Odry András szolgabírót, hogy a bírói fizetést felemelhessék és a hat esküdt továbbra is megmaradjon. Odry erre azt válaszolja, hogy a falut anyagi s erkölcsi előnyei miatt inkább mezővárossá kell tenni. 1813-ban csakugyan mezővárossá lett és vásárjogot is kapott. A község régi pecsétje 1776-ból való.

Hódság ebben az időben a harmadik legnépesebb sváb településsé nőtte ki magát Bácskában. Híres volt rendezett utcáiról, iparáról. A XIX. század közepén a községben volt a vármegye legnagyobb kendervására, volt itt kenderfonó- és kötélgyár részvénytársaság is. A község katolikus temploma egyike volt legszebbeknek a vármegyében. 1767-ben épült, majd 1818-ban bővítették ki.

1945-ig Hódság német többségű település volt, kis számú magyar kisebbséggel. A németeket ebben az évben deportálták szerbiai haláltáborokba és szerbeket telepítettek helyükbe. Az 1944–1945-ös vérengzéseknek 955 német áldozata volt.

Hódság térképe

loading map - please wait...

HÓDSÁG: 45.512701, 19.268960
marker icon
HÓDSÁG
Hódság (szerbül Odžaci, németül Hanfhausen vagy Hodschag)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzoi jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.