Horgos

A település neve vélhetően a mai horgosi réten található horog alakú tóból eredeztethető. Horgos a Délvidék legészakibb fekvő települése. A falut északról Magyarország, keletről a Tisza, délről Martonos és Kispiac települések határolják, nyugatról pedig Szabadka fogja közre. Érdekesség, hogy a település határán három geomorfológiai övezet is találkozik, Horgos a löszterasz és a homokvidék mezsgyéjén helyezkedik el.

Horgos utcáin

Horgos utcáin (Fotó: dragon83, Panoramio)

A falu és környéke már a 11. században is lakott volt, ezt bizonyítja I. Géza magyar király 1075-ben kelt adománylevelének átirata is, ahol a Szent Benedek rendi apátságnak adományozta az itt található halásztanyát. A tatárjárás idején a település szinte teljesen kihalt, elnéptelenedett. Majd a vidéket a 13. század elején kunok lakták, emléküket a Kun-tó, valamint a Kunhalom őrzi. A halászfalut a kunok teljesen újjáépítették, amely a török hódoltság ideje alatt teljesen odaveszett. A török hódoltság korában a szegedi határ részét képezte, ezt követően Horgos a tiszai határőrvidék részévé vált. A határőrvidékek megszüntetését követően a falut 1746-ban Kárász Miklós szegedi jegyző megvásárolta. A birtokos 1772-ben Magyarország eltérő országrészeiből kb. 120 családot telepített az akkori faluba. 1820-ra már kiépült a község hét utcája, ami napjainkban is a település fő részét képezi.

Horgos határában

Horgos határában (Fotó: dragon83, Panoramio)

A vármegyék újjáalakításakor Horgost Csongrád megyéhez sorolták, a későbbiekben a település fontos igazgatási szerepet töltött be. A vidéken virágzásnak indult az utasforgalom, a postakocsi-járatok egyik alapvető állomáshelyévé vált a falu. Az itt élők ezekben a századokban leginkább mezőgazdaságban és a háziiparban vállaltak munkát. A megtermelt portékájukat a szabadkai és a szegedi vásárokban, piacokon értékesítették. Ennek következtében fellendült a kisipar is. 1845-ben már iskolát is alapítottak. A település 1919-ig tartozott Csongrád vármegyéhez és a kiskundorozsmai járáshoz. Egyedüli csongrádi településként a Trianoni Békeszerződés alapján a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A II. világháború alatt a település újból Magyarországhoz tartozott, majd a partizán bevonulást követően Virág János plébánossal együtt több, mint 200 embert végeztek ki. A háborút követően fejlődésnek indult a település kereskedelme. Közlekedési szempontból a jelenkorban is fontos szerepe van.

Nádasban

Nádasban (Fotó: GoSa, Panoramio)

A településen élő Kárász család emlékét őrzi a Kárász-kastély, mely a Szelevényi-pusztán található. A központi hatalom kaszárnyaként használta, ami az elhanyagoltság következtében rossz állapotba került. A kastélypark arborétumszerűen tárul az idelátogató szeme elé. Az épület és a hozzátartozó kert megmentésére egyre több figyelmet fordítanak. Kárász Miklós ugyan Szegeden hunyt el, hamvait a Horgoson található katolikus templom szentélye alatti családi sírboltban helyezték el.

A Kárász kastély

A Kárász kastély (Fotó: GoSa, Panoramio)

A horgosi árvaház („zárda”) építtetője Fejérváry Miklósné Kárász Coelesztina. Az intézmény árva vagy szegény sorsú leányok neveltetését szolgálta. Az árvaház a termőföldek bérbeadásával működött. Az intézmény államosítása után előbb kaszárnyaként, majd iskolaként funkcionált.

A mai romos régi vasútállomás épülete mellett, a Kamarás falurészen található a horgosi csárda, amely jelenleg nem üzemel.

Órás Villa

Órás villa (Fotó: Molnár Zoltán, Forrás: Panoramio)

A kamaráserdőnél az egykor szemet gyönyörködtető és boldog üdülőtelep mellett húzódik a kamarási villasor. A régi időkben itt pompás épületek sorakoztak, sajnos a nagy részük romos állapotú, ilyen pl.: Bagolyvár, Pálfi-villa, Ottó villája (Órás villa), Brauswetter és a Baranyai-villa. Az utóbbi épületben 2006-ban Bartók Béla az 1906-os horgosi látogatásának emlékére táblát helyeztek el. A zeneszerző itt tartózkodásának tiszteletét fejezi ki a helyi magyar kulturális központ neve, a Bartók Béla Közművelődési Egyesület is.

A Kamaráserdő a kis tavával, a tájba illő dús lombú fáival ma is kellemes kikapcsolódást biztosítanak az ide érkezők számára. Úgy tartják, hogy az aranykorában a kedveltsége vetekedett a Palicsfürdőével. Az erdőt mára már természetvédelmi területté nyilvánították. Ugyancsak itt található a Reök majorság is. Reök Ivánt a végakarata szerint, az anyaország legközelebbi határpontján helyezték örök nyugalomra. Reöknek nagy szerepe volt a szegedi, majd a horgosi magyar művelődési életben.

Szent István államalapító királyunk első délvidéki szobrát 2010-ben leplezték le a falu főterén.

Királyhalom felé haladva a Kishorgosi majorban áll a település legöregebb épülete, a klasszicista stílusú magtár. A mai templom 1790-ben készült el, addig a magtár épületében miséztek a hívők. A régészeti kutatások Kishorgos határában egy 13. századi templom romjait is felfedezték. Tovább haladva a Szelevényi erdőbe jutunk, ahol Rózsa Sándor csárdája áll, illetve attól nem messze a betyár három fája. Szelevény a horgosi határsávban nyújtózik el, melyben több védett növénycsoport él.


Horgos térképe

loading map - please wait...

HORGOS: 46.152962, 19.959698
marker icon
HORGOS
Horgos (szerbül Horgoš)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.