Jankahíd

Jankahíd nevét 1221-ben említette először oklevél, mint az ittebői prépostság birtokát. 1332-1337. közt neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint ekkor már plébániája is volt.

A mai híd

A mai híd (Fotó: marko krojač, Panoramio)

Gróf Mercy térképén Passin-Jankait néven, a becskereki kerületben az elpusztult helységek között említették.

A 18. század közepén Baschin-Jankahid néven kincstári puszta volt, melyet 1750-ben a délmagyarországi kincstári bérlők társasága bérelt. A görögkeleti egyház anyakönyveinek 1803-ból való feljegyzése szerint 1747-ben marosmenti románokat telepítettek a faluba. 1781-ben, mikor a kincstári birtokok elárverezése alkalmával Lázár Lukács kincstári bérlő vette meg az écskai uradalommal együtt. 1838-ban Lázár Zsigmond birtoka volt, később pedig gróf Harnoncourt lett a legnagyobb birtokosa, majd 1911-ben a gróf Harnoncourt testvérek volt birtokát felparcellázták.

1910-ben 1220 lakosából 13 magyar, 38 német, 1167 román volt. Ebből 43 római katolikus, 188 görög katolikus, 983 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Jankahíd térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.