Kamanc

Kamanc városát hiába keresnénk ma Vajdaság térképén, noha már fél évezreddel ezelőtt fontos és gazdag bortermelő helyként emlegetik jelentékeny számú lakossággal, iparosokkal, egyházi földesurakkal, szegedi szőlőbérlőkkel. A település részét képezte a szép rendbe épített 150 kőház, amely a tehetősebb lakosság tulajdonában állt.

A Duna

A Duna (Fotó: Cvijetin, Panoramio)

A szőlőtermesztés hagyománya ezen a vidéken egészen a rómaiak idejéig nyúlik vissza, a korszerűsítés pedig a franciahonból idetelepült szerzeteseknek köszönhető.

Noha a bortermesztésnek köszönhette a település a gazdagságát, mégsem ennek köszönhetően vésődött a magyar köztudatba; ugyanis itt fordították le huszita papok először, immár több mint 550 évvel ezelőtt magyar nyelvre a bibliát. A középkori magyar irodalom e páratlan jelentőségű darabja három későbbi alkotásban maradt fenn. Ezeknek a szövegét őrzi a Bécsi-kódex, a Müncheni-kódex és az Apor-kódex.

A XV. század elején történt, hogy a gazdag kamanci polgárok Balázst (Blasius de Kamanc) a prágai egyetemre küldték azzal a szándékkal, hogy majd visszatérte után ellátja a Szentkereszt templom plébánosának feladatát, valamint segítséget nyújt az egyre bonyolultabb kereskedelmi ügyeik intézésében. Ezidőtájt az ország gazdag végeiről többen is tanultak a prágai egyetemen.

A Duna

A Duna (Fotó: Zeljko Radojko, Panoramio)

Ám hiba csúszott a számításba… Történt ugyanis, hogy Balázst a távoli nagyvárosban megfertőzték Husz János eretnek tanai, s visszatérve Kamancra, itt is terjeszteni kezdte ezeket. Társai is akadtak, többek között Pécsi Tamás és Újlaki Bálint. E két huszita pap nevéhez köthető a bibliafordítás.

A Délvidéken különösen megerősödött a huszitizmus, s az egyházi és világi főurak is megijedtek a tömegességétől. A pápához fordultak segítségért, aki a veszélyt látva legfélelmetesebb inkvizítorát, Marchiai Jakabot küldte. Ám az inkvizítor a délvidéki husziták ellenállásával találta szembe magát, így hát panasztételre visszatért a pápához, aki a királyi hadakkal támogatva indította újra dolgára. Végül csak a hadak segítségével tudott győzedelmeskedni a husziták felett. Az egykori ferences krónika így örökítette meg a történteket: „Ezen inkvizíció alkalmával Jakab Kamenicbe, a Duna két partján fekvő városokba és falvakba érkezvén, ott sok huszita eretneket megtérített, sírjukból kiásott és elégetett. Ez alkalommal Balázs mester, kamenici pap is megszökött s Bácsba menvén, hol nagyprépost vala, megjavult és dicséretesen élte le hátralevő napjait. Ugyane fráter Jakab a szentmártoni plébános által kiásatott egy holtat, s megégettette s hasonlóképp számos halottat Kamenic környékén. Szintúgy a bukini plébánost és ugyanott más holtakat.”

A leghevesebb üldöztetések idején a husziták egy csoportja a magyar lakosság egy részével a távoli Moldovába vándoroltak.. Köztük voltak a biblia fordítói is. A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár ferences krónikájában találni leírást: „Akkor két deák ember ugyanazon Kamenic városából, tudniillik Tamás és Bálint, némely eszelős emberekkel és asszonyállatokkal összebeszélvén, éjnek idején megszöktek és Moldovába mentek, hol ama két pap a mondott eretnekséget tovább terjesztvén, mind a két szövetség írásait magyar nyelvre fordították.”

Polgárházak

Polgárházak (Fotó: Györe Zoltán, Panoramio)

Kamanc gazdagságát és temploma nagyságát az is bizonyítja, hogy hét papja volt, s ezek mindegyikének külön oltára. Sajnos a helyszínen megmutatni semmit nem lehet, nem csak az veszett el a településből, ami az inkvizíció elől elmenekült, de az itt maradt értékek is megsemmisültek vagy a föld alatt várják a feltámadást.

Kamanc térképe

loading map - please wait...

KAMANC: 45.222000, 19.844000
marker icon
KAMANC
Kamanc (szerbül: Sremska Kamenica, horvátul Srijemska Kamenica, németül: Kemenitz)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.