Katalinfalva

Katalinfalva nevét alapítójáról, Kiss Miklósné Issekucz Katalinról kapta, aki a falut a 18. század végén alapította.

1793-tól 1844-ig Kiss Antal, 1844-től pedig Kiss Miklós birtoka volt. A faluban az 1831-, 1849- és 1855-ös években nagy kolerajárvány lépett fel, majd a járvány az 1873-, és 1892-1893-as években is megismétlődött.

A volt zsinagóga épülete a felújítás után

A volt zsinagóga épülete a felújítás után (Fotó: mitrojanek, Panoramio)

A falu Templom-dűlőjében feküdt egykor a hagyományok szerint Szent-Mária, mások szerint Kis-Kecskemét nevű falu, amely a török hódoltság alatt pusztult el. A helyi hagyomány szerint, a község lakosai a törökök elől menekülve, a templom környékén levő nagy kútba süllyesztették el a harangokat, melyek kincsekkel voltak tele. Ez a monda sokáig megmaradt a nép között és azelőtt Kecskemét vidékéről még kincskeresők is jöttek ide, hogy a régi Kis-Kecskemét helyét felkutassák.

1910-ben 1819 lakosából 35 magyar, 1732 német, 23 román volt. Ebből 1707 római katolikus, 81 evangélikus, 27 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Katalinfalva térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.