Kelebia

Kelebia a mai magyar-szerb határ déli oldalán helyezkedik el Szabadka városától mintegy 10 kilométer távolságra.

Kelebiai vendéglátók

A kelebiai lipicai ménes

A Kelebia-Tompai határátkelőtől 500m-re elterülő ménes 1993-ban kezdett tisztavérű lipicai lovak tenyésztébe. A 25 hektáron elterülő virágzó idegenforgalmi centrum: pannon stílusú épületeivel, pompázó virágágyásokkal, hosszú fasorokkal, zöldelő parkokkal, mesterséges tóval, legelőkkel, versenypályával, korszerűen felszerelt istállókkal és a fiákermúzeummal igazi paradicsom minden lószerető túrista számára.
Bővebben

A 20. században meghúzott államhatár kettészelte az akkor még népes Kelebia-puszta nevű tanyavilágot. Így történhetett, hogy a határ magyar oldalán is létezik egy Kelebia nevű település. A tanyai élet visszaszorulásával a határ mindkét oldalán faluközpont alakult ki.

Kelebia

Kelebia (Fotó: Слободан Чавић, Panoramio)

Nevének eredetére több elmélet létezik, de mindegyik ingatag lábakon áll. Egyes vélemények szerint az ótörök kelap szóból eredeztethető, amely egy erre a vidékre jellemző növény volt. Más elmélet szerint a mocsaras, nedves vidék által vonzott gólyáknak köszönhető a név, de Kelyb hun vezérrel is összefüggésbe hozható a település eredete. Talán ez utolsó magyarázat a leginkább valószínű, ugyanis már a 13. század legvégén oklevélben említik Simon Filins Wasa de Kelyb kun vezért.

A mohácsi vészt követő időkben a vidék pusztulásra ítéltetett, az akkori lakosság sem kerülhette el a sorsát. Egészen a XX. század közepéig kell várni, míg Alsókelebia összefüggő településsé növi ki magát. Ez a fejlődés súlyos árat követelt a tanyavilágtól: az apró gazdasági birtokok, tanyák sokasága az enyészetté lett vagy egyszerűen lebontották.


Kelebia térkép

loading map - please wait...

KELEBIA: 46.137501, 19.572773
marker icon
KELEBIA
Kelebia (szerbül Kelebija, horvátul Kelebija)