Kevevára

A mai Kevevára (Kovin) területe igen kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően már a népvándorlás korától lakott vidék volt, amely a Morava folyó torkolatával szembeni két hosszan elnyúló sziget közötti átkelőhelyen jött létre. Talán Kevevára volt Magyarországnak az első olyan települése, ahova az Árpád-kort követően meghatározó szerbség települt le.

Bejárat az erdőbe

Bejárat az erdőbe (Fotó: dzonihsv, Panoramio)

A 12. században Kevevára már Keve vármegye központja lett. István király építtetett itt várat, amely maradványai a község szélén találhatóak.

A 14. század végén Zsigmond király felmentette a várost a vám és a harmincad fizetés terhe alól, így hamar fejlődésnek indult a település kereskedelme és gazdasága. Hamarosan vásártartási jogot szerzett és kamarai sóhivatallá lett. Egyre fontosabb szerepet töltött be a vidék kereskedelmében és egészen a 15. század végéig létfontosságú védelmi feladatok hárultak rá.

A várat 1458-ban a Hunyadiakat ellenségként kezelő szerbek kezébe került, de Szilágyi Mihály visszaszerezte és a következő években megerősítette. A vár a 16. század közepén viszont már török kézre került. Ezután hosszú török fennhatóság következett, bég felügyelte a várat, aki a temesvári basának tartozott felelősséggel.

Szt. Teréz katolikus templom

Szt. Teréz katolikus templom (Fotó: Ivan Қolovoz, Panoramio)

A lakossága gyarapodása főként a 19. század második felében, illetve a század végén következett be, mikor rendszeressé váltak a betelepítések.


Kevevára térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.