Kishegyes

Kishegyes Topolyától délre, Bácska középső részén a Telecskai dombok által körülölelt katlanban fekszik. Egy községet alkot Szikiccsel És Bácsfeketeheggyel. A Délvidék egyik legkisebb községéről van szó, területe mindössze 181 négyzetkilométer. Nemzetiségi összetételét tekintve magyar többségű, de élnek itt montenegróiak, szerbek és romák is.

Hegyes nevű községet először1476-ban említették a vármegye megnevezése nélkül. Egy 14 évvel korábbi dokumentumban már szó esett egy Hegyesthurol nevű pusztáról. Eszerint Mátyás király 1462. február 16-án édesanyja, Szilágyi Erzsébet kérésére nekiadományozta a környező településekkel és pusztákkal együtt. A későbbi dokumentumok tartalmaztak adatokat külön Kis- és Nagyhegyesről, ám ez utóbbi ma már nem létezik, noha egykor temploma is volt. Abban az időben a Krivaja még bővizű volt, széles árterületekkel, ami nagyban hozzájárult az itt élő lakosság állattenyésztő és földművelő kultúrájának kialakulásához és felvirágozásához.

A falu történetének legjelentősebb eseménye a magyar szabadságharchoz köthető. A magyar hadsereg 1849. július 14-én Gujon Richárd honvédtábornok vezetésével itt vívta meg utolsó győztes csatáját Jelasics hadai ellen. A hegyesi csata áldozatai, valamint a későbbi viharok által megtépázottak emlékére a Kálvária temetőben állítottak emléket.

Szent Anna katolikus templom

Kishegyes első számú látnivalója az 1788-ban emelt Szent Anna katolikus templom. Hossza 35 méter, szélessége 13 méter, tornya 35 méterre magasodik az ég felé. Orgonája Kovács István orgonakészítő mester munkája, amely a mai napig megszólaltatható. A templom végleges alakját az 1939-es évben nyerte el. A főoltár mellett három mellékoltár is díszíti, amelyek leegyszerűsített barokk stílusban épültek. A főoltár képe 1791-ben született Budán. Az oltárkép a Boldogságos Szüzet ábrázolja oldalán Szent Annával és Szent Joákimmal. Láthatóak még Thán Mór jeles festő alkotásai, Szent József karján a kis Jézussal, valamint Nepomuki Szent János a börtönben. A templom falfestményei két zágrábi akadémiai művész: Rudolf Donassy és Mira Krajity alkotásai. A Betlehem Berchmana zágrábi irgalmas nővér munkája 1950-ből. A betlehemi figurák és a stációs képek égetett agyakból készültek, némelyek Párizsi Szépművészeti írásbeli elismerésben is részesültek. Figyelmet érdemelnek a templom szobrai is: egy hatalmas feszület iparművészeti kivitelezésben, a főoltárnál látható nagy angyalszobrok, a Szent Imre szobor, melyek Ulman Alajzija művei.

Pecze-kastély

A Pecze-kastély ma már csak az emlékezetben él kastélyként. A 20. század elején párját ritkító, impozáns épület ma romos állapotban van.

Pecze Ferenc a kastélyt egyetlen leányának építette 1923-ban, aki néhány évvel később elhunyt torokgyíkban. Mára sem a kastélyról, sem a lakóiról nem maradtak fenn írásos dokumentumok.

Pecze kastély

A Pecze kastély ma (Fotó: Sápi Gyula)

A korabeli propaganda szerint a nép megbüntette mindazokat, akik ezidáig rajtuk élősködtek. Az emlékezők elmondása szerint Peczéék soha nem élősködtek senkin, keményen dolgoztak, rendszeresen adakoztak és jótékonykodtak, béreseikkel is tisztességgel bántak, harangot vásároltak a templom részére és kápolnát építettek. Jussuk mégis teljes vagyonelkobzás volt, a partizánok a gobelineket felszabdalták, a szobrokat és vázákat összetörték, a parkettát felszaggatták, Pecze Ferenc özvegyét pedig néhány személyes holmival indították útjára.

Több évtizedig senki nem törődött az épülettel, mindenki csak pusztította és vitte, ami mozdítható volt. Mára csak rom a korának egyik legimpozánsabb családi épülete.


Kishegyes térképe

loading map - please wait...

KISHEGYES: 45.707618, 19.671650
marker icon
KISHEGYES
Kishegyes (Mali Iđoš)