Kiszács

Kiszács nevét egykor Alch, Alcs, Ács alakokban említették az oklevelek. Ilyen nevű település egykor Bács vármegyében kettő is volt: Nagy-Ács (Alch és Nagalch) és Kis-Ács, a mai Kiszács.

Ahol a legtöbb kék ház áll

Ahol a legtöbb kék ház áll (Fotó: Ivan Klinko, Panoramio)

Nevét 1457-ben említette először oklevél, mikor a kői káptalan, Csekei Porkoláb Tamás, csörögi várnagyot a neki elzálogosított Bács vármegyei Nagalch falu birtokába bevezette. Tamás később örökösök nélkül halt meg és a zálog Mátyás királyra szállt, aki 1461. december 18-án a birtokot anyjának adományozta.

1464-ben már Kis-Alcz (Kiszács) is említve volt a Garai család birtokaként. Steltzer Frigyes volt kiszácsi evangélikus lelkész mindkettőnek nyomát a mai Kiszács határában vélte feltalálni. A település Piros felé eső részének egy dűlő neve Sztári Kiszács, azaz a régi Kis-Ács. Ettől félórányira észak felé Nagy-Ács régi templomának nyomaira találtak.

1499-ben Ács egy része a Szakolyi Szokolyi családé volt.

1522-ből való vármegyei dézsmalajstromban csak Kis-Ács nevével találkozunk, de már a mai névhez hasonlóan Kis Záth-nak írva. A helységben akkor 14 magyar nevű család lakott.

A török hódoltság alatt a defterek is felsorolták 1553-1554-ben, Kaszács néven, 10 adózó és 7 nem adózó házzal. Kiszács falut később már nem találjuk, elpusztult, később pedig pusztaként került a futaki uradalomba és csak az 1750-es évek végén telepítette be a futaki uradalom. 1763-ban Kis-Ács néven mint falu 325 forint hadi-adóval volt megterhelve. 1766-ban 10 román telepedett itt le, még 1774-ben is megtalálható a Kis-Ács alak.

Müller J. 1769. évi térképén e helységet Új-Pirosnak, másképpen Kiszácsnak írták. 1767-ben Kiszácson a régibb lakosokból csak 39 volt. Az itteni görögkeleti vallású szerb lakossághoz 1773-tól evangélikus szlovákok is kezdtek itt letelepedni. A legtöbben 1776. és 1786-ban jöttek ide. 1787-ben az evangélikus lakosság már 500 fő volt, külön evangélikus lelkész tartására kaptak engedélyt.

1848. előtt földesurai Nehem generális, gróf Gabriani, gróf Hadik, gróf Brunszwik családok voltak, a 20. század elején pedig a gróf Chotek családnak volt itt nagyobb birtoka. 1848-ban itt csapott össze Gyulai gyalogezrede a szerb és horvát sereggel, s azt megverte, ez alkalommal a falu is csaknem egészen leégett.

1910-ben) 4507 lakosából 92 magyar, 4216 szlovák, 121 szerb volt. Ebből 65 római katolikus, 4139 evangélikus, 139 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott. Nagyközségi jogállással rendelkezett, vasútállomással, postával és távírdával is el volt látva.

Kiszács térképe

loading map - please wait...

KISZÁCS: 45.359700, 19.729000
marker icon
KISZÁCS
Kiszács (szerbül Kisač, szlovákul Kysáč)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.