Kucora

Kucora, Kuczora nevét 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében, 18 adózó házzal.

1715-ben, a török hódoltság után, csak öt adófizető volt itt, de 1717-ben már 300 forint adót fizetett a falu.

Katolikus templom

Katolikus templom (Fotó: новосивачки, Panoramio)

1763. májusában Redl királyi kincstári adminisztrátor jelentette, hogy, Keresztúrról Kiss Péter szabadost bízta meg azzal, hogy a felső magyar vármegyékből 150 görög katolikus ruszin (kisorosz) családot gyűjtsön és hozzon le Kuczorára, a falu gyarapítására, akik a könnyebb megélhetés miatt Sztub pusztát is megkapták.

1765-ben 41, 1767-ben 42 család telepedett itt le. Kuczora régi pecsétje 1771-ből maradt fenn. A római katolikus parókiát 1815-ben szervezték; a Mindenszentekről elnevezett temploma 1859-ben épült. Az evangélikus anyaegyház 1811-ben alakult, templomuk 1861-ben épült. A katolikus templom 1792-ben, a református imaház pedig 1896-ban épült.

1910-ben 4129 lakosából 613 magyar, 1022 német, 2451 ruszin volt. Ebből 611 római katolikus, 2467 görög katolikus, 953 evangélikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

Horgászat

Horgászat (Fotó: Timontomi, Panoramio)

A ruszinok voltak mindig abszolút többségben a településen, a németek száma pedig az 1900-as évek elejétől egészen kitelepítésükig 1000 és 1500 között mozgott. A magyarok feleannyian voltak mint a németek. Mind a három nemzet beszélte egymás nyelvét. A németek evangélikus vallásúak voltak, kitelepítésük után templomukat lerombolták. A ruszinok görög katolikus, míg a magyarok római katolikus vallásúak, a németek helyébe telepített szerbek pedig görögkeletiek (ortodoxok).


Kucora térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.