Kúla

A Telecskai dombok lábánál épült Kúla a legrégibb bácskai települések sorába tartozik. Az avar és a szarmata korból származó leletek bizonyítják, hogy ez a vidék már abban a korban is lakott terület volt.

x

Utcakép a pravoszláv templommal (Fotó: новосивачки, Panoramio)

A mohácsi csata után a település és a vidék pusztulása következett be, a 170 évig tartó török megszállás és a Rákóczi-féle felkelés folytán az itteni lakosság nagyon megfogyatkozott.

1740-től tömegesen költöztek a vidékre új lakosok. 1749-ben Tolna, Baranya, Veszprém és Somogy megyékből magyar katolikus családok érkeztek, akik új életüket itt kívánták elkezdeni. Ekkor létesült a katolikus plébánia is 160 hívővel. Majd 35 évvel később német nyelvű családokat telepítettek be az Ulm és Regensburg környékéről.

x

Kúla éjjel (Fotó: Timontomi, Panoramio)

A földműves lakosság sokszor tehetetlen volt az áradásokkal szemben, ez okból az Angliából hazatért kincstári mérnök, Kiss József és öccse, Gábor kezdeményezésére lecsapoló árkokat ástak. Majd 1802-ben felavatták a Ferenc Józsefről elnevezett csatornát, amely Bezdántól Becséig húzódik, 118 kilométer hosszú, 16 méter széles és 2 méter mély. Zseniális, korát megelőző mérnöki vállalkozás volt, amely 227 kilométerrel rövidítette le a keletről nyugatra haladó áruszállítás útját, valamint 120 ezer hold termőterülettel gazdagította a Duna–Tisza közét.

A Pallas Nagylexikon így ír Kúláról: „Kúla-nagyközség Bács-Bodrog vármegye kúlai járásban a Ferenc-csatorna mellett; 1891-ben 1377 házzal és 8480 lakossal. Közte 3416 magyar, 2764 német, 2134 szerb és 136 ruthén.”

A 19. század az iparosodás korszaka. 1876-ban kezdett működni az első gőzmalom, 1908-ban megkezdte termelését a posztógyár, s a kisipar is gyors fejlődésnek indult: pékek, szíjgyártók, cipészek, köteles mesterek, szabók dolgoztak.

1941-45 között a magyar közigazgatás alatt figyelhető meg a település újabb fejlődése; gyógyszertár nyílt, működött a „Hungária” szálloda, létezett szervezett orvosi ellátás, az iskolákban többnyelvű oktatás folyt. A Kúla melletti Lipár településre csángó magyar családokat telepítettek be, akik az Istensegíts nevet adták településüknek a régi hazára való emlékként. Ám ’45 őszén a németekhez hasonlóan kénytelenek voltak Baranyába menekülni.

Az újonnan létrehozott Jugoszláviában erős betelepítési hullám kezdődött Bosznia és Horvátország hegyvidékeiről. Így történhetett meg, hogy egészen rövid idő alatt megváltozott a lakosság etnikai összetétele.

A 21. század elejére a lakosság nemzeti összetétele a következőképpen alakult: a 2002-es népszámlálási adatok szerint a város 19301 lakosa közül 2378 magyar, a többség szerb, de élnek itt montenegróiak, ruthének, ukránok, horvátok, németek, romák, szlovákok, macedónok, szlovének.


Kúla térképe

loading map - please wait...

KÚLA: 45.606376, 19.526162
marker icon
KÚLA
Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Kula, németül Wolfsburg)