Küllőd

A 83–99 m tengerszint feletti magasságban fekvő Küllőd falut nyugatról a (nem messze folyó Dunával párhuzamosan futó) Bajai-csatorna kanyarulatai, keletről pedig a Kígyós-ér határolják. Gazdag vízrendszerének köszönhetően a falu határában kiterjedt mocsarak vannak. A településen halad át a Zombort és a Magyarország felé határátkelővel rendelkező Béreget összekötő, 18-as számú főút.

x

Családi állatkert (Fotó: dgoles, Panoramio)

Küllőd története

A település első említése 1261-ből való, előző neve Kollut volt. Nevét az oklevelek Külünd, Kylynd , Bel-Kulud, Kywlewd, Keled alakokban írták. 1305-ben Batand Filius comitis Bulgár de Kulud a szomszédos ‘Battyánban magához váltja Pathe fiainak részbirtokait.

1364-ben Péterfi Tamás fia János birtokos volt Belkuludon. 1412-ben Garai nádor ítélőlevelében többekközött Treutul Miklós birtokaként van említve. 1416-ban Kylywd birtokosa a fehérvári káptalan. 1435-ben Lévai Cseh Péter macsói bán volt Kylivod (Küllőd) birtokosa. 1466-ban Cseh Péter fia László birtokakén említik Belkulut. 1482-ben Kewlwd már erőd-ként szerepel Geszti Mihály birtokában.

1483-ban Geszti Mihálynak Kis Mihály nevű békavár-i várnagya megtámadta a gyűlésbe menő bodrog -vármegyei alispánt. E két utóbbi adatból kitűnik, hogy Békavár és Kollut (Küllőd) azonosak. A község határában most is van Békavár nevű dűlő,melyet a falu mai német lakosai Schlossriegel-nek neveznek. E várban volt a ferencesrendiek kolostora is, mely 1526-ban elpusztult.

1503-ban Cseh Zsigmond zálogba adja Kis-Kewleud, Nagy-Kewleud nevű birtokait mostoha apjának: Haraszti Ferencnek. 1526-ban Tomori Pál és Török Bálint a Dunán itt kelnek át, hogy csatlakozzanak a királyi sereghez. 1529-ben, mikor a török Mohács-hoz közeledik, Szapolyai János Küllődnél kel át a Duna vizén, és a mohácsi síkon találkozik a török haddal.

1688-ban a császári sereg Szekcső-nél a Dunán átkelve július 6-án Kolutig ért. A török uralom végére a település lakossága megfogyatkozott, Bács megye 1699 évi összeírásakor csak tizenhat gazdát találtak itt. A török időkben elnéptelenedett településen a 18. században magyarok, németek és szerbek telepedtek le. A második világháború után, főleg a magyar határhoz közel fekvő település etnikai arányainak megváltoztatása végett 436 horvátországi szerb családot telepítettek a faluba, elsősorban Lika és Gorski kotar vidékekről. A falut ma főképp ezeknek a családoknak az utódai lakják.

Békavár

Küllőd határában, a falutól északra a Duna ártéri rétjei találhatók van a hajdani Békavár község helye, mely az 1768-as térképen még szerepelt, a castrum Bekavár romjairól Csánki Dezső is megemlékezik. Okleveles nyomok szerint a küllődi várral azonos, melyet 1482-ben Geszti Mihály uralt, a várnagya pedig Kis Mihály volt. A hagyomány szerint ez a vár a dunántúli Kiskőszeg hegyivárral lánczczal volt összekötve, hogy a Dunán megállítsák a hajókat.

Küllőd térképe

loading map - please wait...

KÜLLŐD: 45.882882, 18.959089
marker icon
KÜLLŐD
Küllőd (szerbül Kolut, németül Kolluth)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.