Kumán

Kumánról az első adatok a középkorból maradtak fenn. A település átvészelte a török hódoltságot is, nem néptelenedett el ekkor sem. 1717-ben a becskereki kerülethez tartozott, ekkor 13 házat írtak itt össze. A Mercy-féle térképen Kuman néven az elpusztult helységek között sorolták fel. 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelte.

Utcakép modern köntösben

Utcakép modern köntösben (Fotó: burstimage, Panoramio)

1752-ben szerb határőrök költöztek ide a tisza-marosi Határőrvidékről és század-székhely lett. 1774-ben a Nagykikindai kerülethez csatolták. 1775-1778 között szerb lakosai közül 36 család az éppen alakuló dunai Határőrvidékre vándorolt ki, 1788-ban pedig a török háború kitörése után a Balkánról menekülő családok közül 18 szerb család telepedett le itt.

1817-ben, a kikindai szabad kerület községeivel együtt kiváltságlevelet nyert. 1818-ban a kamara volt a helység földesura. 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták. 1854-ben a község fele egy nagy tűzvészben leégett. 1873-ban pedig lakosai közül sokan haltak el kolerában.

1910-ben 6136 lakosából 150 magyar, 5913 szerb volt. Ebből 173 római katolikus, 5939 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.


Kumán térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.