Magyarittabé

Az „ittabé” település név a kései népi etimologizálás hozadéka („Itt a bé!” – azaz a B jelzésű cövek, amely a monda tanúsága szerint a falu alapításának korában a település egyik sarkát jelölte), ezáltal ez a névalak teljesen példátlannak számít a délvidéki települések névváltozatai között.

A falu mai területe minden bizonnyal már az őskortól, az ókorban és a középkorban is lakott terület volt. Az első írásos feljegyzés 1219-re tehető, akkoriban Keve vármegye egyetlen ismert egyházi intézménye az ittebei bencés prépostság volt.

Magyarittabé mellett

Mai táj Magyarittabé mellett (Fotó: iimmee, Panoramio)

Györffy György dokumentumaiból tudjuk, hogy ugyanebben az évben, 1219-ben a csanádi püspök hamis pénzverés vádja miatt eljárást indított a szerzetesek ellen, akik attól sem riadtak vissza, hogy az egyház ékszereiből pénzt csináljanak. A pénzverés érdekében beolvasztották a egyházi kincseket, kereszteket és kelyheket, majd az anyagi javak tönkretétele és eltékozlása után megszöktek akolostorból.

A 16. százat törökdúlásai ezt a települést sem kímélték. Teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére szerbek érkeztek, akik a hódoltság korszakát igyekeztek átvészelni ezen a tájon. A 18. század végén a kincstári birtokok eladása után általános elégedetlenség tört ki a földesúr iránt, ekkor a szerbittabéi telepesek és környékbeli jobbágyok lázadását katonai segítséggel igyekeztek letörni. Ekkor a szerbittabéi lakosság jelentős rész a határőrvidékre települt át, ám a föld megművelésére  munkaerőre volt szükség. 1786-ban református magyar családokat telepítettek ide Békésről és környékéről, és ekkor jött létre Magyarittabé település. A következő század elején további magyar családok érkeztek Szeged környékéről.

A templom

A templom (Fotó: nagy f., Panoramio)

Nem sokkal a magyarok újbóli betelepülése után Boros István prédikátor érkezett a faluba és az ő nevéhez köthető az első gyülekezet megalapítása. A templomot 1861-ben kezdték építeni és öt év alatt készült el. A templom a román stílus jegyeit viseli magán, ami a toronyrészen figyelhető meg leginkább. A későbbi renoválás után maga a templomépületen már gót stílus figyelhető meg.

A 19. század dereka sötét időket hozott az itteni lakosság számára. Kolerajárvány pusztított, illetve a szabadságharc etnikai zavargásai miatt a magyar lakosság a magyar kormány parancsára 1849. január 19-én kénytelen volt Makóra, Hódmezővásárhelyre és Nagymajlátra menekülni. Ez az esemény Sára-napi szaladásként maradt meg az emlékezetben.

A falu azon kevés délvidéki települések közé sorolható, ahol Kossuth szobor található. A szobrot 1904-ben leplezték le, ma is a templom mellett áll, arccal az anyaországnak.


Magyarittabé térképe

loading map - please wait...

MAGYARITTABÉ: 45.560023, 20.698925
A református templom: 45.557829, 20.702316
marker icon
MAGYARITTABÉ
Magyarittabé (Novi Itebej)
marker icon
A református templom
A templomot 1861-ben kezdték építeni és öt év alatt készült el.

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.