Magyarkanizsa

Magyarkanizsa sok más a Tisza mentén létrejött településhez hasonlóan az egykori lakosság sírjaira épült. Rendkívül sok emberi csont került elő a helyi cserépgyár területén, de a város szűk központja is bővelkedik leletekben.

Katolikus templom

Katolikus templom (Fotó: новосивачки, Panoramio)

A források tanúsága szerint a Körös-patak egykoron meghatározó jelentőségű és méretű földvár állott, melynek sajnos nyoma sem maradt a 19. század éveire. Az utolsó hiteles dokumentum 1694-ben ír a földvárról, amikor a császári csapatok hadmérnöke, Luigi Ferdinando Marsigli készített rajzot róla saját katonai céljai érdekében. Ennek a rajznak a bronztáblába öntött mása látható ma is a Halász-téren.

A 14. századi Szent Gellért legenda tanúsága szerint 1003-ban Csanád hadai egészen Kanizsáig űzték a lázadó Ajtony seregeit.

Tiszavirág emlékmű

Tiszavirág emlékmű (Fotó: новосивачки, Panoramio)

Kanizsa elnéptelenedése a török hódoltság idejére tehető, amikor az itt élő lakosság a közeli Martonoson keresett menedéket. Ekkor török közvetítéssel délszláv telepesek érkeztek Kanizsára, de a 17. század végére ők is elhagyták a települést.

A török alóli felszabadulás után a bécsi udvar szintén szerb lakossággal telepítette be a várost, de miután megszűnt a határőrvidék, a szerbség ismét elvándorolt, helyüket pedig magyarok vették át. Mivel a város túlparti oldalát csak később sikerült visszavenni a töröktől, így az a Törökkanizsa, míg a mai bácskai oldalon fekvő városrész a Magyarkanizsa nevet kapta.

Városközpont

Városközpont (Fotó: tamas.amstadt, Panoramio)

A város fekete napjait hozta az 1848-as szabadságharc. Szenttamás sikertelen ostroma után a honvédség lefegyverezte a helyi nemzetőrség szerb tagjait és több szerb lakost meglincseltek. 1849 februárjában a helyi magyar polgári lakossá volt kénytelen menekülni a szerb szakadár lázadók elől. A várost felégették, 1311 házból 105 maradt épen. A megszállást követő kegyetlenkedések ezrek életét követelték. A magyar áldozatok fejeiből a főtéren hordtak halmot. A honvédség márciusi ellentámadása elől a kisszámú szerb lakosság kénytelen volt a Bánságba menekülni.

A település hivatalosan 1904 óta viseli a Magyarkanizsa nevet, 1908-tól pedig újra városi ranggal rendelkezett.


Magyarkanizsa térképe

loading map - please wait...

MAGYARKANIZSA: 46.057985, 20.047245
marker icon
MAGYARKANIZSA
Magyarkanizsa (szerbül Kanjiža)