Melence

Melence a Ruszanda-tó mellett fekvő település, melyet az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térkép még mint pusztát jelölt, és 1750-ben a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bérelt.

Melence 1751-1752-ben települt be és ekkor a feloszlatott tisza-marosi Határőrvidékhez tartozó határőrök szállták meg. 1774-ben a kikindai szabad kerülethez csatolták, de mivel a nagyrészt határőrökből álló lakosság nem volt megelégedve új helyzetével, 1775-1778-ban 115 család a szervezés alatt álló dunai Határőrvidékre települt át.

Egykori szélmalom

Egykori szélmalom (Fotó: Boris Stefanovic, Panoramio)

1788-ban, a török háború kitörésekor, a Szerbiából menekülők közül 32 családot itt helyeztek el, majd 1817-ben, a kerülethez tartozó többi községekkel együtt szabadalom-levelet nyert. Melence mindvégig kamarai birtok volt, 1876-ban Torontál vármegyéhez csatolták.

A települést az 1800-as évektől több csapás is érte: 1869-ben az itt pusztító árvíz a község határából 10 000 holdat öntött el. 1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a helységben, melynek 800-an estek áldozatul, majd 1893-ban ismét kisebb mértékű kolerajárvány volt. 1888-ban nagy tűzvész pusztított itt, mely alkalommal 150 épület pusztult el.

1910-ben 8939 lakosából 244 magyar, 143 német, 8511 szerb volt. Ebből 352 római katolikus, 8546 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökbecsei járásához tartozott.


Melence térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.