Nagykikinda

Nagykikinda (szerbül: Kikinda) a Délvidék Észak-Bánsági körzetében található, a nagykikindai község közigazgatási központja. Valószínű, neve a kökény szóból eredeztethető. A XV. századi írásos adatok alapján Kökényd névről értesülünk, főként Ecehida településsel együtt jelenik meg a terület szállásainak összefoglaló nevén.

Mamut csontváz

Mamut csontváz (Fotó: sonjamar, Panoramio)

A török hódoltság alatt teljesen megsemmisült, ezt követően szerb határőrök, majd német és magyar telepesek érkeztek a területre. A fennmaradt egyházi anyakönyvi adatok alapján 1776-tól kezdve szegedi katolikus magyar családok telepedtek le. 1718-as térképen fedezhető fel először a település mai elnevezése, Gross Kikinda formában.

Szárazmalom

Szárazmalom (Fotó: sonjamar, Panoramio)

A Nagykikindai kiváltságos kerületet 1774-ben Mária Terézia alapította meg, ennek székhelye volt Kikinda, ez annyit jelentett, hogy lakói különböző kiváltságokat élveztek a Monarchián belül. 1870-ben Torontál vármegyéhez csatolták a települést, e vármegye székhelye Nagybecskerek volt. Ezzel kiváltságai és jogainak jelentős része megszűnt. Az 1848-ban Kiss Ernő altábornagy vezetésével leverték a városban kirobbantott szerb felkelést, majd a következő évben, 1849 tavaszán Perczel Mór verte szét a szerb sereget. 1860-ig Bécsből irányították e területet, de a XIX. század végére Torontál vármegye legnépesebb településévé vált, 22000 lelket számlált. Városi jogokat kapott, kiépül a Szeged-Temesvár vasútvonal, amely nagyban hozzájárult a település fejlődéséhez. A vármegye legszebb és legfejlettebb városai közé sorolták Kikindát az első világháború kitöréséig. A Torontáli Közlöny és a Délvidék című hetilap is itt jelent meg. A gazdaság és az ipar virágzott. 1910-ben mintegy 26000 lakosa volt, az I. világháború befejezésekor a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz került. A II. világháború a város életébe német megszállást hozott, 1944-ben a szovjet és a szerb hadsereg elfoglalta, ezután a megalakuló új Jugoszlávia területéhez tartozott. A háború után kitelepítették a német lakosokat. Az 1960-1980-as évekig Nagykikinda gyorsan fejlődött. Gyárak, lakóépületek, szociális létesítmények gombamód szaporodtak a városban. Jelenleg a legfőbb megélhetési forrás a mezőgazdaság, búzát, kukoricát, szóját, cukorrépát és egyéb zöldség-, és gyümölcsfélélet termesztenek.

Nagykikinda térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.