Nagyolaszi

Középkori plébánia-templomának Szent János volt a védőszentje. Apátsági székhely volt, a ferenciek és domonkosoknak is volt itt zárdájuk. A XII.-XIII. században neolatin (francia, vallon, olasz) telepesek érkeztek a vidékre, akik megteremtették a szerémségi szőlőtermesztés alapjait.

Gyümölcsfák

Gyümölcsfák (Fotó: duskomitrovic, Panoramio)

Első írásos említése 1297-ben történt Abbas ecclesie S. Crucis de Franka Villa néven, 1323-ban Monasterium S. Crucis de Syrimia, majd pápai tizedlajstromokban Frankavilla, Fragauilla, Frangauilla, Negolasy a pécsi püspökség marchiai főesperességében. Abbas de S. Cruce. Plebanus de Francavilla S. Johannis Bapt. a kalocsai érsekség szerémi főesperességében. 1370-1379 Abbas de Nagolaz, 1375-ben Iudex, iurati et universitas hospites de Nagolaz, 1403-ban Civitas Nogolaz

1323-ban Atinai Egyed halálával Maróti Mihály, Kelemen és István kapják az itteni (Sz.-Keresztről nevezett) monostor patronatus-jogát. – Ezenkívül azonban 1357-ben a Szent-Gergelyről nevezett szerémi apátság birtokában egy Maryanolaz, Moryanolaz, 1370-ben és 1423-ban a Hosszúbácsiak birtokában egy Magarolaz, s 1477-ben a karomi kastéllyal együtt egy Magyerolaz nevű helységet (possessio) is találunk.

Nagyolasz Csánki szerint kétségkívül a mai Manđelos helységnek felel meg, mely ép a pécsi püspökség és kalocsai érsekség (régi) határvonalán fekszik.


Nagyolaszi térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.