Nákófalva

Nákófalva helyén a középkorban Kun-Szőllős nevű kunszállás, mellette pedig Szőllős nevű falu feküdt. Kun-Szőllős 1384-ben Csuka Pál Benedek, Antal és Jakab nevű fiai, kunkapitányok lakhelye volt.

Fék

Fák (Fotó: nakovo2000, Panoramio)

A 15. század elején a kunszőllősi kunok állandó perlekedésben álltak Szilágyi Lászlóval, Horogszeg birtokosával. Héderváry Lőrinc, aki ekkor a kunok bírája volt, 1429. augusztusában Szentelt városban tartott törvényszéken próbálkozott a pereskedésnek véget vetni, de sikertelenül. A kunok egyrésze ekkorra már elvándorolt a településről, falujukat pedig Zsigmond király adományozta el Csalapia Dávidnak, aki a feljegyzések szerint a török császár fia volt.

Szőllős jobbágyfalu első ismert birtokosaként Harkácsi László macsói albán volt feljegyezve, tőle 1451-ben Horogszegi Szilágyi Mihály vásárolta meg a birtokot, mely később a Csáki család birtokába került.

A 16. század elején magyar jobbágysága elmenekült. A török hódoltság után, 1745. körül Hetz Jakab bérelte, majd 1770. táján Lotaringiából származó franciák telepedtek le itt.

1784-ben Nákó Kristóf szerezte meg a pusztát, aki evangélikus vallású magyarokat telepített le ide Orosházáról,néhány tót családdal együtt, akik azonban hat év múlva elhagyták a falut, helyüket 1790-ben németek foglalták el, ettől kezdve nevezik a falut Nákófalvának. 1838-ban a település birtokosa Nákó János volt.

1902-ben Nákó Mileva (San-Marco hercegné) a faluban apácazárdát alapított, mely mellett egy 6-osztályos elemi iskola is működött. Fazekas nevű falu is itt a községtől délre feküdt a középkorban, 1429-ből van róla adat, de ekkor már temploma romokban állt.

Nákófalva térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.