Óbecse

Óbecse a Tisza partján fekvő bácskai város, amely a Délvidék legrégebbi települései sorába tartozik. Első írásos említése mér 1091-ből maradt fenn, ekkor Bechey néven, majd egy másik írás tanúsága szerint IV. Béla 1238-ban Becse falut a fehérvári kereszteseknek adományozta.

Nevének eredetére több elmélet született, ám egyik sem tekinthető bizonyosnak. Egyik elmélet szerint a török Becse férfinév ihlette a falu nevét, más vélemény szerint az itt letelepülő francia Beche család a névadó. Olyan feltételezés is napvilágot látott, miszerint az avar eredetű „becs” szóból alakult ki a település neve, ami értéktárolásra használatos őrzőhelyet jelent. Ilyen avar sáncok léteztek a várostól délre.

A 11. században már biztosan erőd állt ezen a helyen. 1419-ben Zsigmond király Brankovics Györgynek adományozta a falut és a várát, aki később rokonának, Birini Pálnak adta rév- és vámjogokkal együtt. A várat a török Mohamed Szokol beglerbég irányításával elfoglalta 1551-ben és egészen 1688-ig megtartotta. A török fennhatóság idején a helyi lakosság elhagyta otthonait, akik helyére az üresen maradt házakba szerbek érkeztek. A várat a karlócai béke feltételei szerint 1701-ben lerombolták.

A magyar lakosság csak 1757-ben kezdte újra benépesíteni a települést. Telepesek érkeztek főként a Jászságból és a Kiskunságból. Tíz évvel később a Felvidékről és a Kárpátokból érkeztek magyarok, majd újabb 3 év múlva a Szeged környéki településekről.

A 19. század elején már Ó-Becse névvel illették a várost. Ekkora fejlett iparos réteg alakult ki, akik húzóerőként szolgálták a település fejlődését. A fejlődésnek a szabadságharc zavargásai vetettek véget ideiglenesen, mikor Jelačić bán serege elfoglalta Ó-Becsét, illetve Perczel serege visszavette a szerb felkelőktől. Ekkor a város Damjanich főhadiszállása lett.

Óbecse látnivalói

A belvárosi katolikus templom

A templom oltára

A templom oltárát Than Mór festményei díszítik

A belvárosi katolikus templomot Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére építették 1763-ban. Az épület csupán 23 év eltelte után jelentős változtatásokon esett át, majd 1830-ban újjáépítették. Ezt követően több kisebb-nagyobb bővítésen és módosításon esett át, majd 1923-ban elnyerte mai formáját.

A templomban a város híres szülöttjének, Than Mórnak két oltárképe látható. Az főoltárképet 1855-ben készítette, amely Mária mennybevitelét ábrázolja. A Szent Jánost mellékoltárképet 21 évvel később festette.

Dunđerski kastély

A Dunđerski kastély

A Dunđerski kastély

A kastélyt Bogdan Dunđerski nagybirtokos építette az első világháborút követő években. Az Óbecsétől mintegy 15 kilométer távolságra lévő kastély az 1980-as évek óta szállóként működik. Az igen méretes birtok magába foglalja többek között a kastélyt, a lovardát, a kápolnát, a kiskastélyt, a parkot és több más kiszolgáló épületet is.

Magán a kastély épületén több építési stílust figyelhetünk meg. A torony és a négy szögletes kupola neogótikus stílusjegyeket visel magán, míg a bejáratok neoklasszicista stílusban épültek. A kastélyt masszív téglafal veszi körül, a bejáratot pedig két kovácsoltvas kapu teszi különgessé. A birtokon található kápolna neobizánci stílusjegyeket visel magán.

A lovarda ma is látogatható és tartalmas időtöltést biztosít a lovaglás szerelmeseinek.

Óbecse híres szülöttei

Than Mór

Than Mór a 19. századi festészet egyik legismertebb és legtermékenyebb alakja. A gimnáziumot Kalocsán végezte, majd Pesten folytatta jogi és filozófiai tanulmányait, amely mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. A szabadságharc idején hadifestőként tevékenykedett. A következő években Párizsban és Olaszországban tartózkodott, majd onnan visszatérve műtermet nyitott.

Legnevesebb munkái között szokás említeni az Attila lakomája (1870), a Jelenet az ónodi országgyűlésből (1864), az Alkony a pusztán, az Imre király András herceg táborában és a Zápolya halála című műveit. Mindemellett nagyszámú freskói, arcképei, egyházi témájú képei, életképei maradtak fenn. Többet között Than Mór festette meg a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának 22 öles frízét, mely a magyar történelem főbb eseményeit ábrázolja, a Budapest-Keleti pályaudvar nagy falfestményét és az Operaház előcsarnokát is. A Délvidék több templomát díszítik csodálatos oltárképei.

Than Mór bélyegterve

Az első magyar bélyegterv

Than Mór nevéhez fűződik az első magyar bélyegterv elkészítése is, amelyet 1848 júliusában készített a Kossuth-kormány megbízásából. Az egy krajcáros bélyeg a „Magyar Álladalmi Posta” feliratot tartalmazta. A szabadságharc leverése után a bélyeg forgalomba hozatalára nem kerülhetett sor, noha már a bélyeg nyomólemezei is elkészültek, azokat az osztrák hatóságok semmisítették meg. Amennyiben ezek a bélyegek forgalomba kerülnek, Magyarország 8 évvel követte volna Angliát, az első európai bélyeg kiadóját, megelőzve ezzel sok más európai országot. Ehelyett a későbbiekben osztrák bélyegeket használtunk és egészen 1870-ig kellett várni az első önálló magyar bélyegre. Szerencsére maga a rajz túlélte a szabadságharcot és az ezt követő évtizedeket. Csak hét évtizeddel később, 1920-ban került elő, ma pedig a budapesti Bélyegmúzeumban tekinthető meg.

Allaga Géza

Allaga Géza zeneszerző, karnagy, cimbalom- és gordonkaművész jómódú óbecsei családban született 1841-ben. A kis Géza valódi művész családba született, édesanyja zongorázott, édesapja hegedült és fuvolázott. Amikor vendégek érkeztek a házhoz, rendszerint magukkal hozták hangszereiket és igényes koncerteket rögtönöztek. Ekkor alakult ki A kis Gézában a gordonka szeretete, amely végigkísérte a pályáján. Még csak húszéves volt, mikor a budai Népszínház, majd kicsivel később a Nemzeti Színház gordonkásként alkalmazta.

Élete során rengeteg gazdag dallamvilágú magyar nóta, csárdás megírása volt köthető a nevéhez, illetve ő szerezte az első magyar operettet, A szerelmes kántor című egyfelvonásost. Többek között Blaha Lujza állandó cimbalomkísérője is volt.

Gyógyíthatatlan betegségével nem tudott megküzdeni. Miután megvakult és idegállapota megromlott, elkeseredettségében szíven lőtte magát.


Óbecse térképe

loading map - please wait...

ÓBECSE: 45.618000, 20.037317
Dunđerski kastély: 45.652401, 19.901899
marker icon
ÓBECSE
Óbecse (szerbül Bečej, németül Alt-Betsche, törökül Beçe)
marker icon
Dunđerski kastély
Az Óbecsétől mintegy 15 kilométer távolságra lévő kastély az 1980-as évek óta szállóként működik.