Ópáva

Ópáva (avagy Oppova) 1332-ben már létezett, a török időkben azonban elpusztult, 1766-ban alapították újra.

Az 1717. évi összeíráskor a pancsovai kerülethez tartozó helységek között szerepelt három lakott házzal, és a Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között tüntették fel. 1769-ben két településből állt: Zsélyciből és Kaljugából. Klagujában a németek és magyarok telepedtek le. 1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett.

1788-ban a török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, aki október 17-én Oppováig vonult vissza. Még ez évben, október 25-én II. József császár útban Zimony felé a községen utazott keresztül. Ez idő körül épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítettek. 1789-ben németek, majd 1810-ben horvátok telepedtek itt le.

Az 1848-as custozzai csatában Mojsza Milos oppovai születésű szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette, ezek a tárgyak a hős 1885-ben bekövetkezett halála után a bécsi hadimúzeumba kerültek.

1863-ban nagy kolerajárvány pusztított a községben. Tizenegy évvel később az 1874-1875-ös, majd az 1888, 1895. és 1897-es években az árvizektől szenvedett sokat a település.

1910-ben 4288 lakosából 109 magyar, 406 német, 3409 szerb volt. Ebből 1195 római katolikus, 85 református, 2967 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Antalfalvai járásához tartozott.


Ópáva térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.