Őrszállás

Őrszállás a történelem során több néven volt ismert: németül Steinsitz, Tannenschütz, Wachenheim, Tanaschitz, Stanischitz, Stanischitsch; magyarul Örs, Bathteremhelye, Sztanesity, Sztanisity, Sztanisics.

Elhagyott téglagyár

Elhagyott téglagyár (Fotó: gyula sapi, Panoramio)

Őrszállás fekvése

A település Zombortól 22 km-re keletre, a magyar államhatártól mindössze 5–6 km-re, 90-105 méter tengerszint feletti magasságban, a Telecskai-dombok peremén helyezkedik el. É-ról Regőce (7 km), D-ről Nemesmilitics (10,5 km), NY-ról Bácskörtés, K-ről Sári község határolja. A falutól mintegy 5,5 km-re folyik a Mosztonga-patak.

A 18. századot megelőzően a Telecskai-dombokon túl eső terület – így a Bácskörtés és Gádor felé eső mezők nagy része – ingoványos, lápos vidék volt, melyet nagyobb esőzésekkor, illetve a Duna vízszintjének megemelkedésekor teljesen elöntött a víz. A jelenlegi község alapítói így a Telecskai-dombhát határán telepedtek meg, ahol a belvíz már nem volt fenyegető. Az alacsonyabban fekvő területeket szerbek, míg a magasabban elterülő részeket 1788-tól svábok vették birtokukba. A két falu egyesüléséből 1811-ben jött létre a mai község, Őrszállás.

Őrszállás története

Őrszállás jellegzetesen bácskai település, amelyet írások Örs[2] néven 1339-ben említenek először, majd ugyanezen a környéken egy Bathteremlye nevezetű lakott helységet jegyeznek le 1342-ben. Ellenben 1366-ban már Paris[3] ill. Paris falu néven jelenik meg itt egy község.

A törökök a szegedi szandzsákhoz tartozó faluként írnak róla 1578-ban. Mai nevén szerb településként 1635-ben jegyzik le. Az 1698-as kitelepülést követően azonban már pusztaságnak számít, és nem szerepel az 1715-ös összeírásban sem.

A falut a Rédl-család birtokolta, melynek első jeles képviselőjét Rédl Gyulát Mária Terézia ruházta fel bárói ranggal. 1752-ben ők telepítettek be a községbe mintegy 150 magyar és szlovák római katolikus családot.

Ortodox temploma 1772-ben épült, az iskola két évre rá kezdte meg a működését, amikor 127 családdal, „amelyek ritkán járnak istentiszteletre”, létrejött a parókia is. Az 1788-as évben körülbelül 1000 német nemzetiségű telepedett meg a faluban.

Vályi András, 1799-ben kiadott „Magyar Országnak leírása” című könyvének 3. kötetében így ír a faluról:

„Sztanisity, rátz, és német falu Báts Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Nemes Militicshez 4500, Zomborhoz 10020 bétsi ölnyire; határja három nyomásbéli, leginkább búzát, és zabot terem, földgye fekete, erdeje nintsen, szőleje jó bort terem, n. nyug. részén székes vizei vagynak, fája, nádgya nints, marhával, és terméssel bővelkedik, piatza Baján, és Zomborban.”

A Magyarország Geográfiai Szótára azonban 1850 körül már több részlettel is szolgál:

„Sztanisics, magyar-szerb-német m. v., Bács vmegyében, Zombortúl északra 3 órányira, 3400 római katolikus, 1100 n. e. óhitű, 70 zsidó lak., katolikus és óhitű paroch. templomokkal, synagógával. Határa 1100 négyszögölével 24,577 hold, mellyből urbéri szántóföld 226 4/8 telek után 8424 hold, rét és beltelek 5459 h., jó legelő 3840 h., szőlő 615 h., majorsági szántóföld és rét 4716 h., tavak s mocsárok 1133 h., utak stb. 390 hold. Földje homokos ugyan, de termékeny; bora gyenge; erdeje nincs. Birja a báró Rédl nemzetség.”

Hatósági rendeletre 1904-ben elnevezését Sztanisicsról Őrszállásra módosították, 1910-ben 7.086, a második világháború előtt több mint hét és fél ezer lakosa volt.

A német telepesek 1944-45-ben történt kitelepítésével és a helyükbe érkezett, 5430 dalmát és macedón telepes beköltöztetésével megváltozott a falu lakosságának eredeti etnikai összetétele, a magyarok száma pedig fokozatosan csökkent. Ma már csak 363 lélek vallja magát magyarnak.

Őrszállás térképe

loading map - please wait...

ŐRSZÁLLÁS: 45.943989, 19.178591
marker icon
ŐRSZÁLLÁS
Őrszállás (szerbül Stanišić, németül Donauwachenheim)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.