Pacsér

Pacsér a telecskai dombok északi lankáin, a helyiek által, Krivajának nevezett folyócska partján terül el. A helység Bajmok és Moravica között, Szabadkától 31 km-re délnyugatra , található. Tengerszint feletti magassága 103-112m.

1409-ben említik először. A 17. század végén elpusztult lakosság helyére 1786-ban kb. ezer kisújszállási lakos költözött. 1910-ben 5052 lakosából 3208 magyar, 1439 szerb, 246 német 153 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Topolyai járásához tartozott. 1944-ben a szerb megtorlásnak 200 helyi magyar esett áldozatul. 2002-ben 2948 lakosából 1766 magyar, 864 szerb, 68 bunyevác, 55 jugoszláv, 45 horvát, 29 cigány volt. Pacsérnak a múltban több elnevezése is volt, ezek közül is az első a PACHER, mellyel 1409-ben találkozunk, csak valamivel később kapta a PACHYR , majd végül a PACSÉR nevet. 1462. február 16-án Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek ajándékozza a környező falvakkal együtt.1541-től a török birodalom rabló hadjáratai teljesen leigázzák Pacsért. 1580-tól úgy emlegetik mint 16 adófizetős települést. 1680-1726-ig a falu teljesen kihal. 1726-tól a pacséri puszta a zombori határőrök tulajdonában volt. Először a pásztor családok, akik itt szerettek volna letelepedni, csak kunyhókat, majd később házakat is építettek. A zombori városi vezetőség támogatta azokat akik le akartak telepedni Pacséron, abban az időben a városi kamara legnagyobb pusztasága volt a pacséri. Szervezett telepítés intenzívebb lett 1783-tól, 1786-ban pedig főleg magyarországi magyarok telepednek le a református Kisújszállásról.

Pacsér térképe

loading map - please wait...

PACSÉR: 45.900000, 19.433333
marker icon
PACSÉR
Pacsér (szerbül Pačir)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.