Palánka

Palánka a Duna bal partjának egyik legszebb délvidéki városa. Hangulatos városközpont és rendezett dunai strand várja a pihenni vágyókat. Az egykoron a lakosság felét adó németség nagyban előremozdította a város urbanizálódását és iparosodását, amely nyomai a mai napig fellelhetők a város utcáin sétálva.

Palánkai Duna

A palánkai Duna (Fotó: Rade Unčanin, Panoramio)

A mai város három település összeolvadásával alakult ki. 1770-ben az akkori Ópalánkából vált ki Új-Palánka, a régi település pedig a Rácz-Palánka nevet kapta. 1807-ben újabb szakadás történik, amikor a régi Palánkából kivált Német-Palánka, amely később elhagyta a „Német” előjelet és egyszerűen Palánkának nevezték.

Az első településekről már a 13. századból maradtak fenn források, amikor a mai város területén különböző sűrűn lakott területek léteztek. A Palánka névre – amely kerítéssel erődített várhelyet jelent – a török idők előtt nem létezett utalás, de még a defterek sem említették. Noha tudjuk, hogy 1593-ban az akkori települést a török árokkal és sánccal vette körül, ami megfelel a város neve eredetének, a Palánka név mégsem szerepel az adott forrásokban. A kor térképei és leírásai alapján az valószínűsíthető, hogy a mai Palánka helyén egy Pest nevű település állt.

A várost gyönyörű épületek díszítik

A várost gyönyörű épületek díszítik (Fotó: Srdjan Vidakovc, Panoramio)

A délvidéki Pest már a 15. század végén mezővárosi ranggal rendelkezett, míg a török pusztításban meg nem szűnt létezni. A 16. században az Újlakkal alkotott egységét alig néhány adózó házzal említették, noha ennél jelentősebb település lehetett, ám a lakosság nem adózókból és törökökből állhatott.

A török veszély elmúltával Marsigli császári táborkari mérnök térképén 1690-ben már faluként volt feltüntetve. 1717-ben a Bodrog és Bács vármegye újrarendezésekor Bodrog vármegyéhez csatolták.

Cothmann kamarai biztos 1763-os utazása során Palánkát a legnépesebb szerb falvak közé sorolta, amely díszes templommal rendelkezik és határában három nagyobb falunak is helye lehetne. Számos jókora műveletlen területet is említett. A falutól távol eső puszták szállásairól is írt, melyek külön kis falvakként látszottak.

Ebben az időben, vagyis a 18. század közepén, illetve második felében történt a német lakosság tömeges betelepítése. Az érkező német lakosság békétlen fogadtatásra lelt, állandó viszály állott fenn a németség és a szerb lakosság között, ezért 1770-ben a királyi kancellária elrendelte, hogy az ópalánkaiakat és a németeket a vármegye különítse el, illetve a szerbek és a németek között arányosan ossza fel a szóban forgó területeket. Majd 1786-ban megalakult a harmadik Palánka is, amely Német-Palánka nevet kapta, amelyet jellemzően mesteremberekkel telepítettek be, így alapozva meg a település iparosodását.


Palánka térképe

loading map - please wait...

PALÁNKA: 45.250000, 19.400000
marker icon
PALÁNKA
Palánka (szerbül Bačka Palanka, horvátul Palanka, németül Plankenburg)