Párdány

Párdány Árpád-kori település, nevét már 1247-ben említette oklevél, és ekkor már monostora is volt. A település a Csanád nemzetség ősi birtoka volt, és 1247-ben a Csanád nemzetségből származó Kelemenös bán fiának Pongrácnak volt a birtoka. 1337-ben a Csanád nemzetség Tömpösi ágából származó Fülöpé és a Makófalvi család birtoka volt.

Nyáj nélkül maradt templom

Nyáj nélkül maradt templom (Fotó: dorgovics, Panoramio)

A település a középkorban Keve vármegyéhez tartozott. 1401-ben a Pordány néven említett települést Csáki Miklós temesi főispán nyerte Zsigmond királytól. A török hódoltság alatt sem pusztult el, neve a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakott helyek között volt feltüntetve.

1773-ban II. József császár harmadik délmagyarországi útja alkalmával Párdányban is járt. 1781-ben a birtokot gróf Buttler vásárolta meg. 1808. április 22-én kelt oklevélben országos- és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

A 19. század elején a település két részből állt: Magyar-Párdányból és Rácz-Párdányból, és 1838-ban mindkettőnek gróf Buttler János volt a földesura, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt.

1910-ben 3213 lakosából 243 magyar, 1874 német, 1052 szerb volt. Ebből 26 evangélikus, 1059 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt járásszékhely, Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.


Párdány térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.