Perlasz

Perlasz helyén egykor Szige nevű falu állt, mely az 1717 évi kincstári összeírásban Sige néven szerepelt, és ekkor 30 ház állt itt. Később az 1723-1725-ös gróf Mercy-féle térképen is a lakott helyek között tüntették fel, a nagybecskereki kerületben. A település közelében Sánc-nak nevezett erődítvényt is emeltek, melyet az 1761-es térképen Szige fölött találhatunk meg.

Óbega

Óbega (Fotó: www.szilard.org, Panoramio)

Az új helység; Perlasz nevét Gróf Perlas-ról, a temesvári kincstári tartományi igazgatóság elnökéről kapta, aki 1752 után a Sáncz alján új helységet telepített. Perlasz első lakosai a Tisza-Maros vidékéről beköltözött szerbek voltak.

1766-ban a kamara Perlasz határának egy részét a tiszai és a marosi határőröknek engedte át, majd 1767-ben, a német-bánáti határőrezred megalakításakor az egyik század székhelye lett, de 1770-ben a szerb ezrednek engedték át. 1775-1778. között a volt kikindai kiváltságos kerületből a volt tisza-marosvidéki szerb határőrcsaládok költöztek ide.

A török háború kitörésekor, amikor II. József 1787. év végén hadait a határon felállította, hadiközépponttá és a sereg egyik hadosztályának székhelyévé lett.

Perlasz az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb felkelők hadműködésének középpontjaként, több véres ütközet színhelye lett. 1848. szeptember 2-án Kiss Ernő, a bánsági magyar hadak vezére, 4000 emberével véres küzdelem után bevette a perlaszi sáncokat, melyeket Drakulics szerb felkelővezér parancsnoksága alatt, mintegy 5000 ember védett. A győzelem után a magyar sereg bevonult a városba, melynek lakossága fehér zászlóval fogadta. 1848. szeptember 11-én a Vetter Antal alezredes vezérlete alatt álló magyar had és a Sztratimirovics vezérlete alatt álló szerbek között ismét összeütközés volt, mely a magyarok vereségével végződött.

1849. tavaszán ismét a szerb felkelők egyik főtáborhelye lett. 1849 tavaszán és nyarán a honvédsereg több ízben intézett támadást a perlaszi sáncok ellen, de mindannyiszor sikertelenül. 1849 május 24-én Bene honvédezredes támadta meg Knicsanin szerb felkelővezér egyik osztályát, 1849 június 26-án pedig 900 nemzetőr; július 14-én pedig Derra honvédőrnagy 1100 emberével intézett támadást a szerb felkelők ellen, de mindegyik esetben sikertelenül.

1910-ben 4949 lakosából 317 magyar, 777 német, 3220 szerb volt. Ebből 1597 római katolikus, 3241 görögkeleti ortodox, 61 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott.


Perlasz térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.