Ruma

Ruma egykori nevén Árpatarló ősidők óta lakott hely volt, melyet az itt talált bronzkori leletek is bizonyítanak. Első ismert lakói illírek és kelták voltak, majd a rómaiak, és később, a népvándorláskor a hunok, germán népek, avarok és szlávok követték egymást. A követő évszázadokbanban pedig a Frank-, Bolgár-, Bizánci Birodalom és a Magyar Királyság területe volt.

Templom

Fotó: Zoran Sremski, Panoramio

A települést Ruma néven 1566-ban, a török defterek összeírásában említették először. Ebben az időszakban Ruma egy szerbek által lakottfalu volt, 49 házzal, templommal és három pappal.

1718-ben Ruma a Habsburg Monarchiához tartozott. 1746-ban, a régi Ruma közelében alakult meg Ruma városa, melynek első lakói a szomszédos településekről idetelepült szerbek, valamint Németországból érkezett németek voltak, majd a 19. században horvátok és magyarok is telepedtek ide.

1807-ben egy parasztlázadás helyszíne volt, melynek központja Voganj falu volt. 1848-ban, Ruma volt a szerémségi szerb nemzeti mozgalom egyik legfontosabb központja.

1910-ben 12148 lakosából 537 magyar, 6943 német, 1152 horvát, 3149 szerb volt. Ebből 8551 római katolikus, 3199 görögkeleti ortodox, 244 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szerém vármegye Rumai járásához tartozott, majd a Jugoszláv Királyság része lett. A második világháború előtt, Ruma volt az egyik központja a német nemzeti kisebbségnek a Jugoszláv Királyságban.


Ruma térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.