Szabadka

Szabadkáról elsőként 1391-ben Zabotka vagy Zabadka néven olvashatunk a fennmaradt dokumentumok alapján, azonban korábban is éltek itt emberek.

Szabadkai vendéglátók

Villa Inn vendégház

A Villa Inn egy rendkívül barátságos szállás közvetlenül Szabadka híres sétálóutcája, a Sugárút mellett, mindössze 300 méterre a város főterétől. A szállás közvetlen közelében több áruház, bolt, pénzváltó és kávézó és cukrászda is található.
Bővebben

A legkorábbi település nyomai a jégkorszakra nyúlnak vissza. Kedvező földrajzi elhelyezkedése révén Ázsiát Európával összekötő útvonalak húzódnak át e területen. Szerbek, magyarok, németek, szlovákok, horvátok, bunyevácok, görögök, törökök, zsidók, örmények, cigányok és számos más nemzetek telepednek le illetve fordulnak meg a térségben. A Kárpát-medencébe érkező honfoglaló magyarok szláv népcsoportokat találnak e vidéken, egyes vélemények szerint  IV.Béla szabad királyi jobbágyokat telepített ide, így alapította a várost. 1439-ig királyi birtok, majd ezután Hunyadi kézre kerül. Mátyás király 1464-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, a kiemelkedő törökellenes hadvezérnek  adományozza, aki egy korábbi földvár helyére várat épített 1470-ben. A mai ferences templom helyén álló vár nemcsak uradalmi központ, hanem katonai erődítmény is. Ezzel elindult Szabadka városiasodása. Corvin János adományként Török Bálint apjának,Török Imre, nándorfehérvári bánnak adta Szabadkát 1504-ben.

Cserni Jovan szobra Szabadka főterén

Cserni Jován szobra Szabadka főterén

1514-es parasztlázadás nem kerülte el e térséget sem, súlyos károk keletkeztek a területen, majd a mohácsi vész (1526) utáni zűrzavaros időszak következett. A hatalmi vákuumban az önmagát cárrá kikiáltó Cserni Jován (Fekete Iván, Jovan Nenad) kezére kerül a város. Cserni hadai felett Czibak Imre, váradi püspök  serege győzelmet aratott, Török Bálint a várat visszafoglalta 1527-ben, Cserni Jovánt pedig Tornyoson fejezte le. Cserni Jován megítélése teljesen különböző a magyarság és a szerbség körében. Míg a magyarság elítéli a kegyetlenségei és rablásai miatt, addig a szerbség a független Szerb Vajdaság hősének tekinti. Ez megyarázza, hogy a trianoni békediktátum megszületése után szobrot állítottak neki Szabadka főterén, ami a mai napig látható.

A törökök 1542-ben elfoglalták Szabadkát, mintegy másfél évszázad elteltével, 1686-ban felszabadul, a megszállás rányomta bélyegét a térségre, magyar alig maradt a városban. A török megszállás után elkezdődik az újratelepítés, a rigómezei csata után délről felfelé haladó ortodox lakosság mellé katolikus vallású délszlávok érkeznek, ezek a mai  horvát és bunyevác (katolikus) valamint a  szerb (ortodox) lakosság elődei.

A települést Mária Terézia 1743-ban mezővárosi rangra emelte, majd 1779-től szabad királyi várossá nyilvánítja. Szabadka szabad királyi városi rangra emelkedése fejlődéshez vezetett. A török idő alatt elnéptelenedett puszta benépesítését a városi tanács szervezi meg, a város fejlődésével arányosan érkeznek a történelmi Magyarország magyar lakta vidékeiről a lakosok.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a  város a győztes kaponyai csatának köszönhetően magyar kézen maradhatott. A kiegyezés után elindul a fejlődés és a városiasodás, kialakult a város mai képe. 1869-ben elindul a vasút, 1896-ban megnyílt az első villanytelep, egy évvel később Palics és Szabadka között villamos járt. Ekkor nyeri el a város szecessziós  arculatát.

1920. június 4-én Szabadkát  elszakították a történelmi Magyarországtól, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett.  1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz kerül. Az 1942-es délvidéki razzia során 180 szerb polgári személy esett áldozatul a magyar katonáknak, 1944 végén pedig a visszatérő szerbek mintegy 7000 magyar lakost gyilkoltak meg. A „Törött szárnyú turulmadár” emlékműve a Zentai úti temetőben a megtorlás áldozatai előtt tiszteleg.

Szabadkának a XX.század elején már 100 000 lakosa volt, ezzel Magyarország legtöbb lelket számláló települései közé tartozott. A délvidéki magyarság szellemi központja lett a város.

Szabadka látnivalói

Raichle-palota

A vasútállomással szemben helyezkedik el a magyar szecesszió egyik remekműve. Évszázados platánfák takarják és védik  a kétszintes épületet. A helybeliek Cifra palotaként emlegetik Raichle Ferenc építész által, családi otthonnak tervezett csodálatos építményét. Raichle ismerte az európai városokban már virágzó stílust, azonban építésének körülményei tisztázatlanok, nem voltak mecénásai, akik segítettek volna, éppen ezért csoda, hogy Szabadkán egy ilyen palota épülhetett. Abban az időben Európában a patrónusok adakozó kegyétől függött egy-egy épület létrejötte.

Raichle palota

A Raichle palota (Fotó: cvet, Panoramio)

Az egyedüli és csodálatos  kétszintes épület úgy készült, hogy egy gazdag polgári család igényeit kielégítse pazarul berendezett tágas helyiségeivel, stílbuturokkal és műtárgyakkal. Az utcában nem önállóan, hanem házsorban áll, mégis dominál a mellette álló épületek között. Bejárata mindennapi, gyakori használatra kialakított, lépcsői és kovácsoltvas kapuja teszi varázslatossá, Zsolnai pirogránittal díszített homlokzata és tarka mozaikjai fokozzák a látványt szinte meseszerűvé. Az épületr udvari részében kert volt, ma kávézó, melyet gyönyörű kerítés határol. Vitathatatlan, hogy a palota egy kimondottan szecessziós ihletésű, eredeti avantgárd műalkotás,  immár 50. éve ad otthont a Képzőművészeti Találkozónak.

Raichle-park

Raiche Ferenc szobor

Raichle szobor (Fotó: Milan Rapaić, Panoramio)

A városközpont és a vasútállomás közötti tér, melynek sarkán az építész szobrát találjuk. A park északi oldalán 4 impozáns épület áll, az olasz reneszánsz stílusú Mamuzsits polgármester háza,, tervezője Macskovity Titusz, aki Szabadka jelentős építészei közé tartozik, emellett találjuk a Vermes-házat, Vermes Lajos, híres szabadkai sportember családi házát, mely fényűzú homlokzatával tűnik ki, majd a Leovits-palota, mely 1893-ban Lechner Ödön tervei alapján készült, és negyedikként, a sarkon, a Sümegi-ház neogótikus homlokzatával néz az utcára. A park nyugati oldalán, a Gyuro Gyakovics utcában van a szabadkai magyar konzulátus szecessziós épülete a Raichle palota mellett, a keleti oldalon a már említett vasútállomás.

Korzó

Szabadka legszebb és leghosszabb sétálóutcája, színes homlokzatú épületekben üzleteket, bankokat, kávézókat, turista irodákat találunk. A Raichle-park felől végigsétálva a korzón a Népszínházhoz és a város főterére érünk.

Népszínház

Népszínház

Ilyen volt… (Fotó: Dr. Pinczés Sándor, Panoramio)

A klasszicista stílusú épület Skultéty János tervei alapján készült 1854-ben. A bejáratnál 6 korintoszi oszlop áll. Eredetileg szállodának készült, de fennállása óta színházként funkcionál. Magyar-, szerb- és horvát nyelvű előadásokat játszanak. 1915-ben az épület tűzvész martaléka lett, csak a főtérre néző falai maradtak meg, jelenleg átépítés alatt áll, mostmár sajnos csak az oszlopai maradnak meg a klasszicista épületnek. Nagy színészein közül Blaha Lujza, Latabár Árpád és Kabos Gyula többször is játszottak a színpadán.

Noha a felújítási munkálatok nagy hévvel kezdődtek, a Kárpát-medence 8. legrégebbi színháza helyén a mai napig csupán beton oszlopok éktelenkednek. 2011-ben megrekedtek a felújítási munkálatok, mivel a beruházó elmaradt a fizetéssel a kivitelező cég felé. A szabadkaiak pedig hiába követelik vissza szeretett színházukat.

Nemzeti Kaszinó

A valamikori Nemzeti Kaszinó Raichle Ferenc tervei alapján 1895-ben épült neobarokk stílusban. Az erkélyt két atlaszszobor tartja és turulmadár dísziti homlokzatát. A Nemzeti Kaszinó kultúrház volt a maga idejében olvasóteremmel, bálteremmel, könyvtárral, kávézóval szolgálta látogatóit. Politizálni és kártyázni tilos volt. Mára a  Városi Könyvtár épülete lett, a délvidék egyik legnagyobb könyvállománnyal rendelkező könyvtára.

A városháza

Városháza

Városháza (Fotó: ТАЈГА, Panoramio)

A városháza Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma. 1908 és 1912 között Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készült szecessziós stílusú épület a magyar népi motívumokat is gazdagon képviseli. A két alkotó mellszobra megtekinthető a városházával szemben a parkban, a kék szökőkút mellett. Díszes balkonok és ablakok, Zsolnay kerámiák, kovácsoltvas kapuk, fafaragások, pazar tetőzet képráztatja el a látogatót. Hossza 105 méter, 76 méter magas és 55 méter széles. Tornya kilátó. Az épület legjelentősebb terme, a tanácsterem vagy Díszterem, festett üvegablakai részben Róth Miksa alkotásai, melyek a Magyar történelem nevezetes alakjait ábrázolják, Árpád vezért, Szent István királyt, Mária Teréziát és számos más történelmi személyt.Az első világháború után az új szerb hatalom képviselői eltávolították az üvegablakokat, majd 1941-ben visszakerültek eredeti helyükre. A polgármesteri fogadóterem a Zöld terem, ezenkívül üzletek, gyógyszertár, bankfiók és étterem is helyet kapott az épület földszinti részében.

Zsinagóga

Zsinagóga

Zsinagóga (Fotó: jagafoto, Panoramio)

1902-ben készült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása. Ezzel az épülettel Szabadka felzárkózott az európai építészet élvonalába, Az épület terve szegedi pályázatra készült, de mivel ott nem nyert, így Szabadkán valósult meg a századfordulós zsidóság gazdagságát is jelképező 776 négyzetméteres izraelita imaház. Zsolnai kerámiák és terrakották, festett ablakok díszitik az épületet.Rabitz-szekezetű kupolája egyedi, azonban a laza talaj nem tudná megtartani  a hagyományos módon kialakított kupolát, ezért földbe süllyesztett betonoszlopok tartják. 1975 óta az UNESCO világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke között tartja számon. Felújítása ma is zajlik. Kertjében a holocaust áldozatainak emlékműve áll.

Városi Múzeum

A Zsinagógával szemben, a piachoz közel találjuk a Városi Múzeum szecessziós épületét. Várostörténeti kiállítás mellet a világ különböző részeiről érkező néprajzi anyag tekinthető meg.Tallián Emil, valamikori törökkanizsai járásbíró, valamint Vojnich Oszkár, szabadkai világutazó hagyatéka nagyban hozzájárult az állomány bővítéséhez.

Szent Teréz

A mai Szent Teréz székesegyház 1773-tól 1797-ig épült. A templom méretei: hossza 61 méter, szélessége 26 méter, a középhajó magassága 19 méter, a két torony magassága 64 méter. Új vitrázsait, szobrait, orgonáját, két mellékhajóját és sekrestyéit a XIX. század végén kapta. 1966-ban felújítás során átrendezték a szentélyt és új oltárt állítottak a II. Vatikáni Zsinat előírásainak megfelelően. A templom alapkövének elhelyezése 200. évfordulójának alkalmából újra felszentelték. A plébánia területén van a Szent Rókus fogadalmi kápolna, valamint itt találhatók még a Szent Pál kápolna a püspökségen, a Fatimai Isten Anyja kápolna a papneveldében és a Szent József kápolna a Jozefinum lelkészotthonban.

Szent Teréz Székesegyház

A Szent Teréz Székesegyház (Fotó: marco polo., Panoramio)

Városi Gimnázium

A Zsinagógával szembeni tulsó sarkon áll a Raichle Ferenc tervezte gimnázium épülete. Egykori diákja volt Kosztolányi Dezső, az ő írői tevékenységének egy emlékszoba állít emléket az épület egyik földszinti termében. A Gimnázium sokat jelent a szabadkaiaknak, többet, mint egyszerű iskola. S talán többet jelent minden anyanyelvét szerető magyarnak is, hiszen ebbe az iskolába járt Kosztolányi Dezső, “a legszebb szavú” költőnk. Édesapja, Kosztolányi Árpád 1901-től tizennyolc éven át vezette a szabadkai Gimnáziumot. Érthető ha fia is ebben az intézményben kezdte meg tanulmányait. Ám nem itt fejezte be… Kosztolányi Dezső nyolcadik gimnáziumba járt, amikor kicsapták az iskolából. Ennek két fő oka volt: egyik, hogy történelemórán tanárja Kossuth Lajosról kérdezte, mire ő egy rímes versikével felelt: „Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton, született Monokon.”, az önképző szakkörön pedig tanárja bírálta versének magyarságát, erre ő: „A tanár úr ehhez nem ért, különben sem vagyok a véleményére kíváncsi”. Így hát Kosztolányit rövid úton eltanácsolták az iskolából, tanulmányait végül Szegeden fejezte be. S lám, mégis… egyik legnagyobb hatású költőnk lett, akinek minden művéből sugárzik a szülővárosa és édesapja iránti gyermeki rajongás és szeretet.

Városi Gimnázium

A Városi Gimnázium főbejárata (Fotó: jagafoto, Panoramio)

Zöld-szökőkút (1985) és Kék-szökőkút (2001)

A szökőkutak a város főterét és a Korzót ékesítik, amelyeket a szecesszió jegyében Zsolnay kerámiákkal díszítettek. Napjainkban csak a Kék-szökőkút üzemel, a másik felújításra vár.

A kék szökőkút

A kék szökőkút (Fotó: Derventa Savko Pećić, Panoramio)

Evangélikus egyház

Korossy Emil 1886-ban érkezett Szabadkára azzal a célkitűzéssel, hogy templomot szeretne építeni. A város belterületén telket vásároltak, de mivel nemcsak a telket nem tudta a város ingyen biztosítani, hanem az építési költségeket sem, ezért segélyeket kért a lelkész az ország egész területéről,  kérvényeket írt  és személyesen is elutazott, hogy összegyűjtse a szükséges összeget. Segélyek érkeztek továbbá Ausztria, Németország, Svájc, Anglia, Svédország evangélikus egyházaitól is. A pénz, ha nehézkesen is, de összegyűlt. 1900. szeptember 23-án felszentelték a templomot. A Radić fivérek utcán levő épület szoborparkjában a két nagy reformátor, Luther Márton és Kálvin János szobra mellett más fontos személyiségek szobrai is jelen vannak, mint a helyi evangélikus egyház első gondnoka, Iványi István. A templom mögött találjuk a délvidéki evangélikus püspökség épületét is.

Ferences templom

Ferences templom

Ferences templom (Fotó: dbsfemino, Panoramio)

A szabadkaiak Barátok templomaként emlegetik a város legrégibb templomát. A török kiűzése után Dalmáciából érkeztek Szent Ferenc testvérei erre a vidékre. Szabadkán, Bácson és Újvidéken hoztak létre rendházat. Építését egy régi vár romjaira  1730-ban kezdték meg, s 1736-ra el is készült az akkor még egy toronnyal rendelkező templom, s mellette a rendház. A másik torony  1907-08-ban, a nagy átalakításkor épült, Aigner Sándor budapesti építész tervei szerint. Így nyerte el mai, végleges formáját. A templom védszentje Szent Mihály arkangyal lett. Belső tere neogótikus és neoromán stílusú, színes motívumok szimmetrikusan helyezkednek el mennyezetén. Szent Mihály arkangyal látható  karddal fehérmárvány főoltárán. De több mellékoltár is található a templomban. Itt találjuk  az ország egyetlen elektropneumatikus orgonáját. A templomhoz tartozik az ún. Fekete Boldogasszony kápolna is, melynek legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. A XVII. században már bizonyosan meglévő kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték a Mamuzsits Lázár polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai márványoltárra. A ferencesek 1751 óta évkönyvet vezetnek, ami fontos dokumentum a város történelmére vonatkozóan.

Görögkeleti szerb templom

A ferences templomhoz közel, keleti irányba haladva találjuk a görögkeleti szerb templomot. A XVIII. század elején épült. Alakították, bővítették, 1910-ben új tornyot kapott.

Református templom

A kb. 700 lelket számláló gyülekezet temploma 1910-ben épült a Zombori úton, amit később lebontottak és a mai formája 1970-ben készült el.

Rókus-kápolna

1841-ben alapították a Szent Teréz plébánia területéből a Zombori úton.1896-ig imaház volt, ekkor elkészült neogótikus stílusban a templom. Védszentje Szent Rókus. 1959-ben javították a tornyot, és 1961-ben újították fel a templom belsejét. A plébánia területén található a Szent Anna kápolna. A plébánia területén van Szent Ferences harmadrendi Irgalmas nővérek rendháza, Kis Szent Teréznek szentelt kápolnával.

Szabadkát és Palicsot bemutató kisfilm

Szabadka híres szülöttei

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső 1885 márciusában született Szabadkán. Író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja volt. Édesapja szabadkai gimnáziumban tanított, édesanyja nemesi családból származott. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Szabadkán végezte. Unokaöccsével, Brenner Józseffel (később Csáth Géza néven vált ismertté) együtt tette közzé írásait az iskola önképzőkörének keretében. Néhány hónappal az érettségije előtt kizárták a gimnáziumból, mivel március 15-én nem volt hajlandó iskolába menni. Ekkor Szegeden folytatta tanulmányait, majd magántanulóként ismét szülővárosában tanult és jelesen érettségizett. Ősszel Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, magyar-német szakon. Itt kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával.

1907-ben jelent meg első verseskötete Négy fal között címmel, melyet Ady Endre ironikus kritikával fogadott. 1908-ban az induló Nyugat szerkesztője lett. Az 1910-ben megjelent versciklusa, A szegény kisgyermek panaszai rendkívül népszerűvé tette. Számos klasszikussá vált mű született a keze alatt; 1924-ben megjelent a Pacsirta című regénye, amit az Aranysárkány, majd az Édes Anna követett. 1930-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett, a Magyar Pen Klub pedig elnökévé választotta.
1935 novemberében gyomorrák következtében hunyt el Budapesten.

Csáth Géza

Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József Szabadkán született 1887-ben. Író, orvos, zenekritikus, Kosztolányi Dezső unokatestvére.
Édesanyja korai halála után a gyermekét egyedül nevelő apa hegedűművészt szeretett volna nevelni a fiából, de ő inkább festő szeretett volna lenni. Az alkotásvágy miatt nem szánt időt gyakorlásra, s így az is megtörténhetett, hogy rajztanára egyszerűen kinevette az alkotását. Írásait viszont a környezete hamar értékelni tudta.

1904-től az érettségi után orvosnak tanult, s az anatómia és élettan lekötötte minden idejét. A nyugatnak az alapításától kezdve munkatársa volt. Miután 1909-ben diplomát szerzett, Budapesten az Ideg- és Elmekórtani Intézetben kezdett dolgozni tanársegédként. Idegorvosi munkásságának kiemelkedő alkotása az Egy elmebeteg nő naplója, amely a saját naplóját leszámítva az egész munkásságának legnagyobb szabású alkotása. A műben egy paranoiás nő kórképe jelenik meg, amelyben a hagyományos pszichiátria és pszichoanalízis szempontjai keverednek.

1910. április 20-án hajnali fél hatkor beszúrta az első morfiumos injekciós tűt, amire ettől kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító hatása. Sajnos nem tudta sokáig kordában tartani a szenvedélyét. A morfium hatása alatt szerzett élményei az irodalmi művein is erősen érezhetőek. 1911-ben megjelent a Délutáni álom című elbeszéléskötete, amelyben ezen tapasztalatokat dolgozta fel.

1914-ben katonai orvosi szolgálatra hívták be. Rossz idegállapota miatt gyakorta szabadságolták, majd 1917-ben végleg leszerelték. Környezetével megromlott a kapcsolata, fokozódott a paranoiája. 1919-ben már a bajai elmeosztályon ápolták. Miután innen megszökött, lelőtte feleségét és öngyilkosságot kísérelt meg. A sikertelen kísérlet után a szabadkai kórházban ápolták, ahonnan szintén megszökött. A szerb demarkációs vonalnál 1919. szeptember 29-én feltartóztatták, amikor egy pantopon nevű szerrel megölte magát.

Komlós Juci

A város szülötte Komlós Juci színművésznő, a Jászai Mari-díj büszke tulajdonosa, érdemes művész, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának és a Nemzet Színésze.

1919-ben született színművészek gyermekeként. A Rózsahegyi Kálmán Színművészeti Iskolában végzett. Először a Király Színházhoz szerződött, majd Szegeden, Miskolcon, a Szabad Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is játszott. 1947. után a Művész Színházban, a Magyar Színházban és a Vidám Színpadon lépett fel. Majd a Magyar Néphadsereg Színház, a József Attila és a Thália Színház tagja lett. Eleinte naiva és szubrettszerepeket játszott, később jelentős karakterszínésszé vált. Számos filmben is feltűnt, például az Aranyemberben is. A széleskörű ismeretséget mégis a Szomszédok Lenke nénijének megformálása hozta el számára.

Lékó Péter

1979-ben Szabadkán látott napvilágot minden idők legfiatalabb sakknagymestere, Lékó Péter. 1994-ben, 14 évesen lett nagymester. 2001-ben legyőzte Michael Adams-t egy nyolcpartis meccsen a Fischer Random Sakkban. Ezzel a győzelemmel kikiáltották őt az első nem hivatalos Fischer Random Sakk világbajnokává. 2002-ben megnyerte a Dortmund Sparkassen Chess Meeting-et, a Linaresi tornát, 2005-ben pedig a Corus tornát.


Szabadka a térképen

loading map - please wait...

SZABADKA: 46.104000, 19.668635
Raichle palota: 46.101730, 19.668635
Városháza: 46.099766, 19.664837
Zsinagóga: 46.101432, 19.661318
Ferencesek temploma: 46.101566, 19.664365
Vasútállomás: 46.101224, 19.671468
Szent Teréz székesegyház: 46.098382, 19.659129
Sétaerdő: 46.110017, 19.654130
Kórház: 46.081417, 19.672515
Sportcsarnok: 46.109451, 19.655650
Buszállomás: 46.094975, 19.674312
marker icon
SZABADKA
Szabadka (Subotica), a Délvidék szecessziós gyöngyszeme
marker icon
Raichle palota
A vasútállomással szemben helyezkedik el a magyar szecesszió egyik remekműve. Évszázados platánfák takarják és védik a kétszintes Raichle palotát.
marker icon
Városháza
A városháza Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma.
marker icon
Zsinagóga
1902-ben készült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása, a szabadkai zsinagóga.
marker icon
Ferencesek temploma
A szabadkaiak Barátok templomaként emlegetik a város legrégibb templomát. A török kiűzése után Dalmáciából érkeztek Szent Ferenc testvérei erre a vidékre.
marker icon
Vasútállomás
Vasútállomás - Raichle Ferenc u. sz.n., Tel: 024/555-606, 555-131
marker icon
Szent Teréz székesegyház
A mai Szent Teréz székesegyház 1773-tól 1797-ig épült.
marker icon
Sétaerdő
A városi sétaerdő, ha egy csendes sétára vágyunk...
marker icon
Kórház
Szabadkai közkórház
marker icon
Sportcsarnok
Sportcsarnok - sportrendezvények és koncertek helyszíne
marker icon
Buszállomás
Buszállomás - Matko Vuković 9., Tel/fax: +381 (0)24 555 466

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.