Szécsány

Szécsány területén feküdt a középkorban a Keve vármegyéhez tartozó Alakszeg (Alagszeg) falu, mely Csánki Dezső szerint a mai Bókával és Szárcsával volt határos.

Temes

Temes (Fotó: M. Vukovic, Panoramio)

A helységről első ízben 1338-ból van adatunk. 1423-ban az Alagszegi család birtoka. A mai Szécsány valószínűleg a török hódoltság alatt keletkezett az elpusztult Alagszeg helyén, vagy annak szomszédságában. Az 1717. évi összeírásban, Sechun néven, a becskereki kerületben, 27 lakott házzal említik. A Mercy-féle térkép a régi Alakszeget, Allasig alakban Bókával szemben, a Temes északi partjára helyezi át, de e térképen Szécsányt is megtaláljuk a lakott helyek között Szeczan alakban. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi káptalan nyerte adományul. 1806-ban szerb lakosai innen elköltöztek és helyükbe németek telepedtek le.

A római katolikus temploma 1828–1833-ban épült, majd vele szembe 1884-ben elkészült a plébánia is. A templomot 1967-ben lerombolták, helyére benzinkút épült. A községben alakult Torontál vármegye második tejszövetkezete 1898-ban.

Csend

Csend (Fotó: valex011, Panoramio)

1918-tól az SzHSz királyság része. 1919-ben a Torontál-Temesi körzet része lett, majd a Dunai bánság alá tartozott.

A második világháború végén – miután a német lakosságát deportálták – 1945 szeptember 17.-21. között Bilećaból 238 szerb családot telepítettek be. Újabb telepesek érkeztek 1946-ban is: április 25.-én Mostar környékéről, május 26.-án Koszovóból.


Szécsány térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.