Szentjános

Szentjános a török hódoltság előtt az ürményházi-zichyfalvai út mellett levő dombon állt, de a törökök 1529-1557. közötti időkben elpusztították, ekkor a magyar jobbágyok elmenekültek onnan.

A 17. században szerbek telepedtek le a jelenlegi falu helyére, ahol akkoriban csak csupa nádas volt.

A török hódoltság végefelé a helység még lakott volt; az 1717. évi összeírásba is 8 lakott házzal vették fel; de kevéssel ezután elpusztult és Mercy térképén már a lakatlan helységek között volt feltüntetve, a verseczi kerületben.

Az 1761-es térképen már ismét lakottnak jelezték. Ekkorra már románok szállották meg, akik a nevét Szantul-Juonra változtatták. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1848. október 1-jén Weise Napoleon nemzetőrszázados a magyar hadakkal kiverte a faluból az itt tanyázó 1500 szerb felkelőt. Ez évben az egész falut felgyújtották.

1888-ban egy jégverés az egész termést elverte, sőt a házakat is megrongálta és a mezőn dolgozó emberekben és állatokban is kárt okozott.

1910-ben 1568 lakosából 68 magyar, 60 német, 1323 román volt. Ebből 72 római katolikus, 61 evangélikus, 1431 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.


Szentjános térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.