Szerémség

Szerémség a bor hazája

Szerémség a bor hazája

A ma Szerbiához tartozó Szerémség a Duna és a Száva közötti nagytáj. Jelen esetünkben nem tárgyaljuk a történelmi Szerémség ma Horvátországhoz tartozó vidékét. A terület már egészen az ókortól értékes kultúrterületként szerepel, elsősorban a kedvező földrajzi fekvésnek és az utak elhelyezkedésének köszönhetően. Az ókort követő időkben a terület gyakran cserélt gazdát, ám a középkorban már Magyarország egyik leggazdagabb mezőgazdasági vidéke lett. Szőlészete nem csak az országban, de egész Európában hírnevet szerzett magának, illetve társadalmi, kulturális mozgalmai öregbítették hírnevét. Nem véletlen, hogy ez a terület adta Mátyás király kedvenc borait. Több neves szőlőfajtát adott e terület a világnak, többek között az ezerjó, a furmint, bakator, kövidinka és a sárga muskotály is ennek a tájnak a kincse.

Az aranykornak a török hódoltság vetett véget. A lakosság elmenekült vagy elpusztult. A későbbiekben a szerb és horvát betelepülők mellé német, szlovák, cseh, ukrán telepesek is érkeztek, illetve a 18–19. században a dunántúli és bácskai kivándorlás eredményeként több magyar szórványterület is keletkezett. Ezekből a telepekből maradhattak fenn a mai napig az itt élő magyarság szigetei, amelyeket sajnos egyre nagyobb fogyás jellemez.