Szilágyi

Szilágyi falut 1899-ben telepítették. Nevét alapítójáról, Szilágyi Dezsőről kapta. A falu központjában lévő Szent István katolikus templom építését 1906-ban fejezték be. Neogót stílusban épült, 45 méter magas tornya a falu egyik jelképét képezi. A templomot egy hatalmas park öleli át, mellyel a környéken csak Szilágyi büszkélkedhet. Az 1990-es évek délszláv háborúi idején a falu magyar lakosságának száma jelentősen lecsökkent, akárcsak a környező falvakban, ugyanis több mint 150-en vándoroltak külföldre, és több száz szerb menekült talált új otthonra a korábban majdnem teljesen magyarlakta településen.

A Szent István templom

A Szent István templom (Fotó: akorps42, Panoramio)

A falu központjától 7 km-re van Apatin, 3 km-re a Junaković gyógyfürdő, 3,5 km-re Szentiván (Prigrevica) és 7 km-re Szond (Sonta).

A Szent István templom

A Szent István templom belülről (Fotó: akorps42, Panoramio)

Szilágyi egy modern falu, az utcái tágasak és nyílegyenesek. Mérnöki tervek alapján épült a falu, az utcák egyik végéről el lehet látni a másikig, ugyanez jellemző a keresztutcákra is. Ennek a százéves községnek a lakói szinte az egész Bácskát képviselik.

Szilágyi

Vadkörte Szilágyi határában (Fotó: Pekun, Panoramio)

Bethlen András gróf, volt földművelési miniszter, 1892-ben egy új magyar község alapját vetette meg, amikor a kis római sánc mellett fekvő apatini, bácsszentiváni és szondi kincstári tölgyerdők területét telepítésre jelölte ki, s az erdők kiirtását rendelte el.

Szilágyi térképe

loading map - please wait...

SZILÁGYI: 45.650000, 19.066667
marker icon
SZILÁGYI
Szilágyi (szerbül Svilojevo)

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.