Szilszeg

Neve a magyar szil (szilfa) és a szeg (sarok, szeglet) szavak összetételéből származik. A szerb Susek elnevezés is a magyarból eredeztethető.

Tó

Halastó (Fotó: Srdjan Silbaski, Panoramio)

Már a római korban létezett itt település. A települést elsőként Zilzegh néven említették. A középkorban többször említették Újlaki Miklós birtokaként és történeti emlékek szerint várkastélya is volt itt neki, de felszíni nyoma nincs a kastélynak. Nevezetességeként említi egy török forrás 1549-ben az Akolov ortodox monostort, melyet 1614-re már leromboltak. Lakossága 1910-ben 2039 főt számlált és jelentős szlovák kisebbség mellett, többségben szerbek lakták. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott. A második világháborúban a település lakói közül többen a partizánokat támogatták, ezért 252 helybelit megöltek a nácik. A település szerb ortodox templomának nevezetessége, hogy ikonosztázát 1779-ben Teodor Kračun mester festette.


Szilszeg térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.

Creative Commons Licenc

Jelen oldal szöveges tartalmának forrása a Wikipédia.