Törökbecse

Törökbecse, egy Tisza-menti kisváros a Délvidéken, melynek gazdag politikai, kulturális, és többnemzetiségű történelme egyaránt figyelmet érdemel.

Törökbecsei vendéglátók

Aracs Turizmus :: Szállás és kirándulások

A Törökbecsére érkező vendégeknek saját vendégfogadó házaikban kínálnak szállást. Nagyobb csoportok érkezése esetén vendégeiket törökbecsei magyar családoknál szállásolják el. Nem csak szállást kínálnak az idelátogató utazóknak, hanem kirándulást is szerveznek az Aracsi Pusztatemplomhoz és a környék más nevezetességeihez.
Bővebben

A történelmi források alapján elmondhatjuk, hogy a neolit-, valamint a bronz korból is találtak itt leleteket. Az első forrás IV. Béla magyar király adománylevelében maradt fenn 1238-ból. A középkorban, a keresztesháborúk idején, fontos volt a Tisza folyó átkelésének ellenőrzése, ezzel megnőtt stratégiai- és gazdasági fontossága. Ekkor épült az aracsi Puszta-templom is, amely napjainkig az UNESCO védnöksége alatt áll, és a vallás jelentőségét hangsúlyozza a településen a legrégibb időktől.

Tisza

Tisza (Fotó: Snežana Davidović, Panoramio)

A Törökbecse elnevezésre 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben bukkanhatunk először, tehát már ebben az időben egyházi hely volt, és 1342-re erődítménye is volt a Tisza szigetén. 1386-ban Zsigmond király, Losonczy István fiainak adományozta, Lászlónak és Istvánnak.

A XV. században rác despoták kezére került. A rác despotától örökségképpen Brankovics Györgyre szállt, aki zálogba adta Geszti Mihály fiának Lászlónak, tőle azonban I. Ulászló király elvette és a Thallócziaknak adta. Miután I. Ulászló meghalt, ismét Brankovics Györgyre szállt, de 1450-ben az országgyűlés úgy rendelkezett, hogy Hunyadi Jánosé lett.

Tisza

Tisza (Fotó: Snežana Davidović, Panoramio)

Becsének 1440-ben már városi kiváltságai voltak és jelentős vámos hellyé nőtte ki magát, 2 évvel később pedig már Torontál vármegyei közgyűlések is itt zajlottak. 1451-ben a vár és a város is ismét Brankovics György birtokába került, majd hét évvel később Szilágyi Mihályé lett, ő ismét a despotának adta, ezután Mátyás király birtokába került. A török európai hódításai során 1551. szeptember 19-én bevette a törökbecsei várat is. Ekkor gyújtották fel a Puszta-templomot is, amelyet később dzsáminak alakítottak át. A település megmaradt a török hódoltság alatt, nem semmisült meg, a XVIII. század eleji kincstári összeírásban 20 lakott házzal rendelkezett. 1782-ben a Szissányi család adományként kapta a települést.

A Ferenc-csatorna zsilipje

A Ferenc-csatorna zsilipje (Fotó: P_Taki, Panoramio)

A XVIII század második felében kezd két település fejlődni, Aracs és Törökbecse. 1751-ben a Tisza mente határvonalának lefegyverkezésével a szerb határőrök új települést építettek Aracs elnevezéssel, amely hivatalosan Nagykikindához került és fontos búzaszállítókat képeztek itt. Törökbecsén abban az időben szegény cselédek éltek és a Sisányiak birtokán dolgoztak. 1884-ben a vasútvonal és hajómegálló kiépítésével a polgáriasodás fellendül. Óriási jelentősége volt a malom- és a cserépgyár kiépítésének is. Aracson színházi társulat működött, még az újvidéki Népszínház létrejötte előtt. 1886-ban tűz pusztított, a település kétharmada leégett, 1893-ban pedig kolerajárvány tizedelte a lakosságot.

1929-ben próbálkozások történtek a két település, Törökbecse és Aracs egyesítésére, azonban az aracsiak ellenállása miatt ez nem sikerülhetett. A II. világháború után mégis megtörtént a két település egyesítése, az új város a Volosinovó nevet kapta, ezt viselte 1952-ig, ekkor nevezték el Törökbecsének.


Törökbecse térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.