Törökkanizsa

Törökkanizsa területe már a honfoglalást megelőző időkben is lakott vidék volt. Akkoriban a bolgár herceg utalta a vidéket, majd a 11. században Csanád vezér fennhatósága alá került a terület. A 12-14. században már jelentős kereskedelmi központként emlegették, amely vásár és hetipiacok tartásának jogával is rendelkezett. A város gazdasági hanyatlását hozta a török hódoltság és mivel itt a két évtizeddel tovább maradt a török, mint a túlparti Bácskában, a Kiskanizsának nevezett város a Törökkanizsa nevet kapta.

A 18. században német és magyar telepesek érkeztek a városba, akiket zsidó családok követtek. Nekik köszönhetően a város újra visszanyerte vezető szerepét a térség kereskedelmi központjaként. 1781-ben a kamarai birtokok árverezése során a törökkanizsai uradalmat a görög Szerviczky kereskedőcsalád vásárolta meg, akiktől 1854-ben az olasz Tallián család örökölte.

A Tallián család

A 19. századtól jelentős szerepet játszik a Tallián család a város életében. Tallián Béla politikus, országgyűlési képviselő, később földművelésügyi miniszter. Birtokán korszerű gazdálkodást folytatott, öntözőrendszert építtetett ki. A nagy szegedi árvíz idején élete kockáztatásával segítette a bajba jutott embereket. Az első világháborút követő időszakban magyarországi Kiszomborba menekült.

Béla öccse, Tallián Emil nagy szolgálatot tett a városnak. A nevéhez fűződik a vasútállomás és a városháza építése, a botanikus kert létrehozása, a szegényház és a kórház alapítása, az artézi kút fúrása. Emellett híres utazó és vadász volt. Bejárta Afrika, Ázsia és Dél-Amerika tájait, ahonnan különleges trófeákkal tért haza. Gyűjteményének jelentős rész ma a Szabadkai Múzeumban tekinthető meg. Törökkanizsán hunyt el 1911-ben, holtteste a családi kriptában nyugszik a katolikus temetőben.

Törökkanizsa kastélyai

Törökkanizsa több kastéllyal is büszkélkedhet. 1856-ban építette Feilitsch Fedor saját kúriáját, amely ma már községházaként szolgál. Az épületet később Tallián Béla tulajdonába került és itt helyezte el kivételes könyvtárát.

Maldeghem kúria

Maldeghem kúria (Fotó: Molnár Zoltán, Panoramio)

A Maldeghem-kastély a Maldeghem grófok rezidenciája, melyet 1910-ben építettek a historizmus jegyében. Kősőbb a kastély Tallián Emil tulajdonába került és itt kapott helyet a vadászatain összegyűjtött trófea- és néprajzi gyűjteménye. Az épület ma már a Városi Könyvtárnak ad otthont.

Schulpe kastély

Schulpe kastély (Fotó: Molnár Zoltán, Panoramio)

A ma már Schulpe-kastély néven emlegetett épület a legnagyobb kastély Törökkanizsán. Építése Szerviczky Márk nevéhez fűződik 1793-ból. A klasszicista stílusjegyeket viselő egyemeletes kúria a legrégebbi bánsági úrlakok sorába tartozik. Később házasság révén Schulpe György tulajdonába vándorolt, ez magyarázza a kastély ma ismert elnevezését.

A törökkanizsai katolikus templom

A törökkanizsai katolikus templom Nepomuki Szent János tiszteletére épült Szerviczky György támogatásával az Úr 1837. esztendejében. A templom a végleges formáját 1859-ben nyerte el. A templom főoltára felett tekinthető meg a Szent György vértanút ábrázoló oltárkép, melyet Székely Bertalan festett. Than Mór festményei a mellékoltárokat ékesítik, Szent Annát és Szent Joachimot jelenítik meg.

Romhányi Ibi, Törökkanizsa csillaga

A városban született Romhányi Ibi, a délvidéki színjátszás nagy alakja. Színészi karrierje a század közepén kezdődött, mikor a szabadkai Nemzeti Színház tagja lett. Számos díj és elismerés után 1993-ban Budapesten Erzsébet-díjban részesítették, ezzel halhatatlanná válva a magyar színjátszás történetében. 1999-ben emlékplakettet kapott, majd 2000-ben Magyarországon Életmű Díjban részesítették.

A művésznő 2002-ben hunyt el szülővárosában. 2004-ben szülőházára emléktábla került, méltatva a színésznő nagyságát.

Törökkanizsa térképe

A Panoramio által rendelkezésre bocsátott fotókra a tulajdonosaik szerzői jogai érvényesek.